Moszkvai vízumvita

Piacgazdasági besorolást ad az Európai Unió Oroszországnak – jelezte előre a tegnap kezdődött Oroszország–Európai Unió-csúcstalálkozón az uniós bizottság elnöke. A találkozóra azonban a bejelentés ellenére is árnyékot vetett a két fél folytatódó vízumvitája.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a rendezvény megnyitóján közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy az unió piacgazdasági státust készül adni országának. Az átsorolás elsődleges jelentősége abban áll, hogy az így nyilvántartott országok exportja könnyebben talál utat az uniós piacra. Prodi a Kremlben, a jelenlévők tapsvihara közepette azt mondta: „amit az EU megígér, azt teljesíti is”.
Az unió a gesztussal látványosan elébe vágott az Egyesült Államoknak: Bush elnök a minapi orosz–amerikai csúcson Moszkva várakozásai ellenére sem jelentett be hasonló átsorolást, a jövő hónapra ígérve a lépést ez ügyben – írta a Reuters. Az átsorolás azt jelentené, hogy az orosz exportőröknek kevesebb alkalommal kellene szembetalálniuk magukat amerikai dömpingvádakkal, ami főleg az orosz acélexportban éreztetné hatását. Putyin az unió átsorolási készsége ellenére is indulatosan szólt a két fél közötti másik kérdéses ügyről, a kalinyingrádi orosz enklávéval szembeni uniós vízumkényszerről, amelynek feloldására Brüsszel továbbra sem hajlandó. Az orosz elnök szerint ez azzal a veszéllyel jár, hogy a terület elszigetelődik, amikor Lengyelország és Litvánia – a tervek szerint 2004-ben – az Európai Unió tagja lesz.
Aznar a Kommerszant Daily című orosz napilapnak nyilatkozva privilegizált gazdasági-politikai kapcsolatrendszert ígért Moszkvának. A spanyol kormányfő kiemelte, hogy a moszkvai csúcs egyik legfontosabb kérdése a terrorizmus elleni közös harc lesz. A politikus „nagyszerűnek” nevezte azt a kapcsolatot, amelyet Putyin elnökkel alakított ki Brüsszel. Azt, hogy Oroszország a NATO mellett – amellyel kedden emelte magasabb szintre kapcsolatrendszerét – az EU-val is együtt kíván működni katonai és biztonságpolitikai területen, tegnap megerősítette Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter is. Solana Moszkvában bejelentette, hogy a közel-keleti válságban közvetítő négyes – az EU, az ENSZ, az Egyesült Államok és Oroszország – az orosz fővárosban tartja következő tanácskozását. Putyin megnyitójában érthetetlennek nevezte, hogy a hidegháború lezárása után a kalinyingrádiak kapcsolattartása honfitársaikkal más államok döntéseitől függjön.
Moszkvában attól tartanak, hogy az Oroszország más területeivel nem határos kalinyingrádi – egykori königsbergi – terület humanitárius és gazdasági „blokád” alá kerül Lengyelország és Litvánia uniós csatlakozása után. Brüsszel eddig csak empatikus vízumügyintézést ígért, de elutasította például azt a javaslatot, hogy a kalinyingrádiak kijelölt folyosókon, vízum nélkül utazhassanak Litvánián keresztül más orosz területekre. Prodi és Aznar nyilatkozataiból az derült ki, hogy az Európai Unió kompromiszszumot kíván kötni a kérdésben, de nem adhat senkinek felmentést az unió szabályai alól. Putyin azért is bírálta Brüsszelt, mert szerinte más kérdésekben is a „körben járás” jellemzi az unió döntési mechanizmusát. Az orosz elnök ugyanakkor teljes támogatásáról biztosította az Oroszország–Európai Unió közös biztonsági és gazdasági térség gondolatát. Orosz hírügynökségi beszámolók szerint az unió olyan kényes kérdéseket is fel kíván vetni a csúcson, mint a csecsenföldi helyzet vagy az illegális orosz bevándorlók visszatérítése. Az orosz–EU-csúcs miatt kiemelt biztonsági intézkedéseket léptettek életbe Moszkvában. Kedden a rendőrség a Puskin téren feloszlatott egy korábban engedélyezett, később azonban megtiltott globalizáció elleni tüntetést, amely néhány fiatal részvételével zajlott.
*
A NATO és Oroszország római csúcstalálkozóján aláírt megállapodás egy lépéssel közelebb vitte a szövetséget új szerepének meghatározásához. Ennél azonban sokkal mélyebben kellene újragondolni létének értelmét, mert ha a szervezetet enélkül bővítik ki, politikai és katonai jelentéktelenségre ítélhetik – írta tegnap a Financial Times. A londoni gazdasági napilap kontinentális kiadásának szerkesztőségi cikke szerint katonai szempontból a NATO létjogosultsága már most is ingatagnak látszik, amiben részint az új realitások tükröződnek. A szövetség léte már nem indokolható a szovjet fenyegetéssel. Magyarország, Lengyelország és Csehország csatlakozásával politikai befolyási köre kiterjedt, katonai hitele azonban mit sem javult. A régebbi európai szövetségesek pedig reménytelenül lemaradtak az Egyesült Államok mögött a katonai potenciál fejlesztésében. A NATO katonai jelentőségének csökkenése másrészt a transzatlanti viszonyban felmerülő félreértésekkel is összefügg – írja a lap.