Nem tudjuk, mit eszünk

Meglehetősen riasztó képet fest a hazai génkezelt élelmiszerek forgalmazásáról szóló, az Ökotárs Alapítvány készítette felmérés. A civil szervezet, amely egyebek közt a génkezelt élelmiszerek hatásaival és ellenőrzésével kapcsolatos munkában is részt vesz, nemrégiben kimutatta: a nagyobb magyarországi áruházláncok zömében nem tüntetik fel a csomagoláson, ha az élelmiszer génkezelt.

Az áruházak dolgozói nemigen tudják, mi sorakozik a polcaikon, s nem vizsgálják az áru összetételét sem. A felmérés szerint némileg jobb a helyzet a nagyobb élelmiszergyártó cégeknél, amelyek ma már a legritkább esetben használnak génmanipulált alapanyagot. Az alapítvány külföldön bevizsgáltatott néhány itthon vásárolt terméket is. Több kolbászféle szójájában találtak kis mennyiségű genetikailag módosított összetevőt. Az észlelt mennyiség kevesebb volt, mint a törvény által előírt maximális egy százalék.
A génkezelt növények legtöbbjét a rovarokkal, a vírusokkal és a növényvédőszerekkel szembeni ellenállásra tenyésztették ki. A hetvenes években kifejlesztett technológiák közül egyesek a növényeket fertőző baktérium gyűrűs DNS-ére cserélik a kezelt növény valamelyik génjét. Más módszerek ennél közvetlenebbek. A génágyús eljárásban például arany- vagy wolfram részecskékhez tapasztva lövik be a növényi sejtbe a jó hatású gént. A génkezelt növények csaknem hetven százalékát a növényvédő szerekkel szembeni ellenállásra tenyésztik ki. Nálunk ma körülbelül tíz fajta kukoricával végeznek kísérleteket. A vizsgálatok általában a megyei növény- és talajvédelmi állomásokon történnek, a végeredményt pedig az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) ellenőrzi. Szigorú feltételek közt folynak tehát a kísérletek. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány munkatársa szerint nem is az itthon előállított, hanem az importból származó génkezelt élelmiszerekkel akadhat gondunk.
Bebizonyosodott, hogy a gének egymással is többféle kölcsönhatásban lehetnek, s ezzel több tulajdonság kialakításában is szerepet játszhatnak. A génkezelés technológiája azonban nem számol a gének kölcsönhatásának tényével. Ha pedig egy DNS nem csak azt az egy tulajdonságot befolyásolja, amelyért beültették a szervezetbe, akkor lejátszódhatnak olyan kölcsönhatások is, amelyek nyomán számunkra ismeretlen változások következhetnek be a növényben – állítja a szakember.
Móra Veronika szerint a génkezelt növények fogyasztása szerencsés esetben olyan mellékhatásokat okoz az emberi szervezetben, amelyeket gyorsan észlelni lehet. Előfordulhat azonban, hogy a manipulált növény csak az emberi agyagcserében okoz változást. Ilyenkor a szervezet bizonyos anyagainak termelése csökken, növekszik, esetleg teljesen más anyag keletkezik. A szakember szerint ezeket a hatásokat ma közel sem lehet megnyugtató alapossággal kivizsgálni.
– Az élelmiszer-biztonsági tesztek gyakorta csak a génkezelt növények fehérje-, szénhidrát- és zsírmennyiségét ellenőrzik. Ez azonban kevés. A tapasztalatok szerint azonban a növényben a nem mérgező, ám nem is egészséges anyagok aránya is megváltozhat a génkezelés következtében. Ennek az emberre gyakorolt hatásáról pedig gyakorlatilag semmit sem tudunk. A génkezelt növények gyakran allergiát okoznak, amit a DNS-sel bevitt fehérje vált ki. Amennyiben olyan fehérjéről van szó, amelyet ismerünk – például olyan állatból származik, amelyet fogyasztunk –, és tudjuk, hogy allergiát okoz, a hatása kivédhető.
Magyarországon 1999 óta szabályozza törvény a génkezelést. Eszerint előkísérleteket kell végezni minden itthon előállított növény piacra dobása előtt. A törvény viszonylag új, a kísérletek lassúak, ezért a közeljövőben nem várható, hogy hazai génkezelt növények jelennének meg a magyar piacon. Annál több a polcokon a külföldi génkezelt élelmiszer. Az Ökotárs Alapítvány felmérései azt mutatják: az importáruk ellenőrizhetetlen mennyiségben tartalmaznak génmanipulált alapanyagot, miközben ezt a csomagoláson semmiféle jelzés nem mutatja. Az élelmiszereket az OÉTI ellenőrzi, kapacitásuk azonban véges.