A tájsebészet nem különleges orvosi beavatkozás, sem a favágás divatos szinonimája, hanem a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) tavaly szeptemberben indított, illegális hulladéklerakók feltérképezésére irányuló programja. A civil szervezetek körében és az oktatási intézményekben meghirdetett pályázatra több mint százötven csoport jelentkezett. A helyi akciókban legalább tízezren vettek részt; nemcsak diákok, hanem oktatóik, szüleik, illetve a környezetvédő aktivisták is. A pályázó csapatok elsődleges feladata a környezetükben található illegális hulladéklerakók felderítése, dokumentálása volt. Az igazi eredményt azok érték el, akik fel tudták hívni a lakosság figyelmét az egészség- és természetkárosító szennyezésre, s önkormányzati, illetve civil segítséggel elérték, hogy legalább a kézi erővel megszüntethető illegális lerakóhelyeket felszámolják.
– A több ezer illegális lerakót részben a lakosság, részben azok az ipari és mezőgazdasági üzemek hozták létre, akik nem akarták vagy nem tudták hova szállítani a tevékenységük során keletkezett hulladékot – mondta lapunknak Privigyei Csaba, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa. – Ma is léteznek olyan települések, ahol nem szállítják el a hulladékot. A közelmúltban hatályba lépett törvény értelmében az önkormányzatok szerencsére már kötelesek gondoskodni a szervezett szemétszállításról. Más lapra tartozik, hogy maguk a hivatalok sem minden esetben tartják be a vonatkozó rendeleteket: előfordult, hogy egy településen az útjavítási munkák során feltört aszfaltot a közeli akácosba hordták – az önkormányzat utasítására.
A hulladéklerakók dokumentációját minden csapat eljuttatja, illetve már eljuttatta az illetékes önkormányzathoz. Mint Privigyei Csaba mondta, a hivatalok érdeklődéssel fogadták a tájsebészakciót: nem egy esetben anyagi, tárgyi felajánlással, közmunkások kivezénylésével járultak hozzá a lerakók feltérképezéséhez és megszűntetéséhez.
– Nem azt akartuk, hogy gyerekek takarítsák el a felnőttek szemetét, hanem hogy a lakosság és az illetékesek figyelme az illegális lerakók felé forduljon. A civil szerveződéseknek nincs pénzük, módjuk és hatáskörük megbüntetni a szemetelőket és elszállíttatni a hulladékot. A lakosság közös akarata viszont nagy nyomást gyakorolhat azokra a szervekre, amelyek nemcsak tudnak, de kötelesek is intézkedni – érvelt Privigyei Csaba, aki az akció sikerét nemcsak a lerakók felszámolásában, hanem a megvalósult civil összefogásban látja.
Csakhogy az elért eredmény könnyen semmivé válhat, míg a megtisztított területeket bárki újra beboríthatja szeméttel. Ezzel a pályázók is tisztában vannak; többen – önkormányzati vagy saját kezdeményezésre – felajánlották: örökbe fogadják a megtisztított területet, s a jövőben felügyelik a tisztaságát.
– Az illegális lerakók zömét a civil szervezetek vagy a lakosság nem tudja felszámolni, a veszélyes hulladék eltávolításához pedig szakszerű segítség kell. A pályázatban részt vevő csoportokat tájékoztató anyagok segítségével készítettük fel, hogyan foglalkozzanak a talált hulladékkal – mondta Privigyei Csaba.
A program több tízmillió forintból valósult meg a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) támogatással és az amerikai nagykövetség hétezer dolláros felajánlásának eredményeképp. Fővédnöke Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter volt. A szervezők remélik: ha ősszel újra indul a program, ismét számíthatnak a minisztérium segítségére. Privigyei Csaba abban is bízik, hogy a következő akcióba nemcsak a kistelepülések, hanem a nagyvárosok is aktívabban bekapcsolódnak. Jelzésértékű, hogy míg Pest megyéből 18 csapat, Budapestről csak egy angyalföldi iskola és a Rákoshegyi Polgári Kör adott be pályázatot.
Ennyi embert küldött a halálba Zelenszkij, valami nem stimmel a számokkal
