Négy év leforgása alatt nyolcszáz kilométernyi autópályát ígért az országnak az SZDSZ a választási kampányában. Ha ezt a beruházást az Orbán-kabinet kilométerre vetített forrás-előirányzata szerint értékeljük, azt jelenti, hogy az új kabinetnek négy év leforgása alatt több mint nyolcszázmilliárd forintot kell fordítania az autópályák megépítésére. Ha a kivitelezés maga nem is, de az építések előkészítése, a nyomvonalak kijelölése a közlekedési tárca feladata lenne, amit az SZDSZ a Gazdasági Minisztériumba óhajt beolvasztani. A Magyar Nemzetben többször leírtuk: 1998-ban és 1999-ben számos esetben azért nem tudta folytatni az Orbán-kabinet a pályaépítéseket, mert azokat az 1994 és 1998 között „tiszta” SZDSZ-es irányítás alatt álló és több mint háromszáz alkalmazottat foglalkoztató tárca nem készítette elő megfelelő módon. A közlekedési tárca jelenleg is 320 alkalmazottal működik, közülük negyvenen koordinálják a vízügyi ágazatot. Ma még kérdéses, hogy az SZDSZ milyen szerepet szán a közlekedési ágazat irányítóinak: főcsoportot vagy főosztályt alakít-e a stratégiai fontossággal bíró minisztériumból.
A Gazdasági Minisztérium is magas összeg fölött diszponál, tekintettel arra, hogy az Orbán-kabinet ideje alatt, a Széchenyi-terv révén a legfontosabb gazdaságfejlesztési szerepet töltötte be. A szaktárca különféle alapjaiba, amelyek gyakorlatilag a Széchenyi-terv finanszírozásának forrásai, több százmilliárd forintot különítettek el a 2001–2002-es kétéves költségvetésben.
A gazdasági tárcánál némi zavart kelt, hogy a balliberális koalíciónak nincs még kiforrott képe a kormányzati struktúráról. A minisztérium szakszervezetének elnöke, Dési Albert szerint az egyetlen biztos támpont a tárca sorsát illetően csak a már kinevezett miniszter személye lehet. A szakszervezeti elnök azonban arra inti a tárca alkalmazottait, hogy ne dőljenek be a koalíciós alkuk során kiszivárgó információknak.
Az apparátus leépítése gátja a fejlődésnek. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (Kövím) önállóságának megszüntetése, az apparátus leépítése hátrányosan érintheti a hazai közlekedéspolitikát, a tervezett fejlesztéseket, és mindez befolyásolja az európai uniós csatlakozást is – vallja Fónagy János közlekedési miniszter. Megakadhat a hazai autópálya- és közútfejlesztés, a vasúti beruházások üteme, ha az eddig jól működő rendszert leépítik a szabályozó, jogalkotó és döntéselőkészítő, tervezési feladatokat ellátó tárca önállóságának a megszüntetésével. Az infrastruktúra bővítése nemcsak belső igényeink miatt fontos: a geopolitikai helyzetünkből adódóan az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat és későbbi szerepünket határozza meg. (P. G.)
Gyopáros Alpár: KamuPeti forrást vonna el a magyar falvaktól!
