Raffarin, a közép embere

Francia politikai berkekben a közép embereként ismerik az újonnan kinevezett ideiglenes kormányfőt, Jean-Pierre Raffarint. A Liberális Demokrácia (DL) párti szenátor kinevezésében nyilván nem csak hosszú távú szakmai és politikai tapasztalata játszott döntő szerepet, de személyének egyfajta üzenete is lehet. Chirac elnök ugyanis – erősen koncentrálva már a júniusi parlamenti választásokra – a legszélesebb választói réteget igyekszik megcélozni, és elemzők szerint a voksoláson elsősorban a liberális és a bizonytalan polgárok szavazatait szeretné „besöpörni”. Ebben pedig a megnyerő Raffarin, aki az átmeneti kormányt a júniusi választásokig igazgatja majd, fontos szerepet játszhat. A jobbközép tábor egyébként nem is rejti véka alá, hogy mindezeken túl fő célja a szocialistákkal kötendő kényszerű (újbóli) „társbérlet” elkerülése.
Az 53 esztendős Raffarin, aki máskülönben elkötelezett híve Jacques Chiracnak, lassan huszonhat éve aktívan politizál. A nyolcvanas évek közepén Poitou-Charentes regionális tanácsában serénykedett, 1989-től azonban már az Európai Parlament képviselőjeként szorgoskodott – elsősorban gazdasági és kereskedelmi ügyekben. 1995-ben került be először a szenátusba, de tisztségéről később miniszteri megbízatása miatt lemondott. Raffarin ugyanis 1995 és 1997 között Alain Juppé kormányában a kisvállalkozások, a kereskedelem és a kézműipari miniszteri tárcát látta el. A Juppé-kormány távozásakor, 1997-ben ismét Vienne megye szenátorának választották, a gazdasági és tervezési bizottság tagja volt.
Jean-Pierre Raffarin bejelentése szerint az átmeneti kabinet két prioritása a köztársasági irányítás és a szociális párbeszéd lesz. Az új kormányfő ezenkívül elsőrendű feladatának tekinti a közbiztonság megerősítését is.