Törékeny növekedés a BÉT-en

Összhang mutatkozik az európai és észak-amerikai döntési centrumokban a gazdasági növekedés bizonytalanságait illetően: sem az USA, sem az EU központi bankjai nem emeltek az irányadó kamat szintjén. A vállalati jelentések pozitív és negatív meglepetései szintén azt támasztják alá, hogy a trendváltás egyelőre nem egyértelmű. A pesti tőzsde indexe ebben a környezetben szűk fél százalékkal emelkedett, ami a Richter és a Matáv két százalék feletti drágulásának, valamint az OTP egy százalék alatti, s a Mol két százalékot közelítő áresésének következtében alakult ki.

Zelei Béla
2002. 05. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem jött még el a kamatverseny ideje – olvasható ki azokból a döntésekből, amelyek az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint Nagy-Britannia monetáris politikáját irányító központokban születtek. Mindhárom intézmény a kialakult kamatszint fenntartása mellett voksolt. Az Újvilágban a Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága arról határozott, hogy továbbra is szükség van a vállalatoknak a negyvenéves mélyponton álló, 1,75 százalékos irányadó kamatláb fenntartására. A jegybank szerepét ellátó intézmény szakértői a döntés indoklásakor annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az amerikai gazdaság élénkülése még nem elég meggyőző. A bizottság keddi ülését megelőzően több olyan makrogazdasági adat került napvilágra, amely e félelmeket támasztotta alá. Az amerikai gazdaság növekedésének mindenkori motorja, a lakossági fogyasztás kilátásai bizonytalanságot mutatnak, továbbra is tartani lehet az infláció emelkedésétől és a receszszió visszatérésétől. A befektetési bankok elemzői az optimista verzió szerint is leghamarabb augusztusban számítanak az első kamatemelésre, de olyan vélemény is elhangzott már ebben a körben, amely szerint erre csak novemberben kerülhet sor, akkor is mindössze 25 bázispontnyi kamatkorrekció valószínűsíthető.

Az EU sem emelt
Hasonló véleményre helyezkedtek az Európai Központi Bank (EKB), valamint a brit jegybank monetáris politikájának meghatározó vezetői is. Az EKB előző heti kamatértekezlete után csütörtökön a Bank of England (BoJ) a hat hónapja alkalmazott, négyszázalékos kamatrátát erősítette meg, azaz szintén nem élt a monetáris szigorítás eszközével. A szigetországban – hasonlóan az USA-hoz – utoljára 38 éve állt a jelenlegihez hasonló alacsony szinten a kamat, majd négy évtizede volt ilyen olcsó a pénz a vállalkozások számára. A brit gazdaság állapotát tükröző makroadatokban is fellelhető a bizonytalanság. A feldolgozóipar februári 0,4 százalékos növekedése után márciusban 0,8 százalékos visszaesést, s januárban is 0,4 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok. Némi bizakodásra adhat okot a Reuters által számított beszerzői menedzserindex, amely áprilisra 3,4 ponttal áll a változatlanságot jelző 50 pontos határ fölött. Az indikátor bizonytalanságát azonban éppen egy hónapja tapasztalhattuk meg, hiszen márciusra 50,6 pontot számítottak, s a prognosztizált szerény emelkedés helyett a tényszámok süllyedést eredményeztek. Hangsúlyváltás volt megfigyelhető az Európai Központi Bank csütörtökön publikált jelentésében. Az infláció, valamint a gazdasági növekedés alakulásáról továbbra is bizakodóan vélekednek a jelentés készítői, de az előrejelzések visszafogottabb számokat tartalmaznak, mint korábban. Az EKB független szakértői véleményeken alapuló becslése szerint az idén az euróövezetben 2,1 százalékos átlagos pénzromlást várnak. Ugyanezek a szakértők egy hónappal korábban még csak 1,7 százalékos pénzromlást prognosztizáltak erre az évre. A jelentés arra is kitért, hogy várhatóan az unió bankja lesz kénytelen először húzni a kamatprésen: A BoJ talán augusztusban, a Fed ennél is később tesz várhatóan ilyen lépést, míg az EKB már júliusban rákényszerülhet erre.

Nem húz a Ford
Nehéz időszakát éli a nagyipari termelés elindítójaként számon tartott Ford Motor Co. Bill Ford – a futószalagon való gyártást először elindító Henry Ford ükunokája a társaság csütörtöki közgyűlésén azt volt kénytelen közölni a részvényesekkel, hogy a második negyedévre veszteség várható. Az autógyár részvényei az idén már negyven százalékkal értékelődtek le, miután tavaly 5,45 milliárd dollár veszteséget mutatott a mérleg. A negatív eredmény egy költséges szerkezetátalakítási program számláját is tartalmazza, aminek következtében viszont középtávon évi ötmilliárd dollár profit elérését tűzte ki Bill Ford. Ezzel szemben az új technológia egyik reprezentánsa, a Cisco Systems az április 27-én zárult harmadik negyedévében háromszoros profitnövekedésről számolt be. Az internetes szolgáltatóknak hardvereszközöket gyártó társaság a beszámolási időszakban 838 millió dolláros nettó nyereséget ért el, szemben az előző év azonos időszakának 230 millió dollárjával. A Cisco vezetői ennek ellenére visszafogottan nyilatkoztak a további kilátásokról.

Drágult a TVK
A pesti tőzsdén a negyedéves gyorsjelentések, valamint a társaságok terjeszkedési tervei adtak új impulzusokat a részvénykereskedelemnek. Az elmúlt héten a BUX 0,44 százalékos emelkedéssel 8801 ponton zárt. A vezető részvények közül a Matáv (+2,52 százalék) és a Richter (+2,69 százalék) drágult, míg a Mol (–1,72 százalék) és az OTP (–0,76 százalék) árfolyama kismértékben visszaesett. A közepes likviditású papírok közül legnagyobb drágulást a TVK ért el. Miközben a társaság által már korábban ismertetett, nagyszabású beruházások megvalósítását jelentős szerződések bejelentésével alapozta meg a TVK, azalatt a befektetők inkább egy bizonytalan pletyka alapján vásárolták a papírokat, erőteljes áremelkedést okozva. Az terjedt el, hogy hamarosan nyilvános vételi ajánlat érkezik a közkézen lévő papírokra 4200 forintos árfolyamon. Az erős kereslet azt mutatta, hogy több befektető hitelt adott ezeknek a szóbeszédeknek. A gyenge lábakon álló pletykát valószínűleg azért „játszották meg” sokan, mert a jelentős kapacitásnövekedéssel járó fejlesztések a TVK papírját fundamentálisan is vonzóvá teszik.
Szintén hosszú ideje a levegőben lógó dilemma mozgatja a Mol árfolyamát. A gázüzletág leválasztása jelentős veszteségtől szabadíthatná meg a társaságot, ugyanakkor a hamarosan megalakuló új kormány képviselői arra szólították fel az üzletág lehetséges vevőjeként emlegetett MFB-t, hogy a kormányváltás előtt már ne tegyen ilyen lépést. Az állam mindkét fél részéről érdekelt az ügyletben, hiszen a Molban 25 százalékos, plusz egy aranyrészvénnyel rendelkezik, míg az MFB állami tulajdonban van. László Csaba leendő pénzügyminiszter és Medgyessy Péter, az alakuló kabinet miniszterelnök-jelöltje is többször kifejtette, hogy nem tartja indokoltnak állami tulajdonba venni a gázüzletágat, ugyanakkor azt is nyomatékosan kijelentették, hogy nem fogják emelni a lakossági gázárat. Az idő előrehaladtával egyre inkább valószínű, hogy a kormányváltásig a gázüzletág nem cserél gazdát, azaz a Mol részvényeseinek még hoszszabb ideig számolniuk kell az üzletág bizonytalanságaival.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.