Tovább növekedett áprilisban az államháztartás hiánya: a deficit – helyi önkormányzatok nélkül – a negyedik hónap végére elérte a 316,1 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 62,5 százalékának felel meg. A hiány áprilisban öszszességében 73,4 milliárd forinttal gyarapodott, amiből a központi költségvetés 53,2 milliárddal részesedett. Az év első harmadában a központi költségvetésben 240,1 milliárd, a társadalombiztosítási alapoknál 83,6 milliárd forintos hiány, az elkülönített állami pénzalapoknál pedig 7,6 milliárd forintos többlet alakult ki.
A Pénzügyminisztérium szerint az időarányosnál jóval magasabb hiány több tényező együttes hatásával magyarázható. A nagyobb deficit egy részét a zárszámadási törvényben szereplő módosítások kifizetéseinek áthúzódása magyarázza. A hiány átmeneti „elszaladásának” okai közé tartozik az MFB tőketartalékára kifizetett 20,7 milliárd forint, illetve az autópálya-fenntartásra elkülönített 15 milliárdos tétel. Ezen kívül a tb-alapoknál kifizették a tizenharmadik havi bér- és gazdálkodási előleget, és rontják az egyenleget a megnövekedett gyógyszerkifizetések is. Az sem javítja a helyzetet, hogy a központi költségvetési szerveknél áprilisban a szokásosnál 15 milliárd forinttal többet költöttek el.
A Pénzügyminisztérium tegnap kiadott gyorsjelentése szerint az eddigi folyamatok alapján a költségvetésben feltételezettnél nagyobb államháztartási deficit is kialakulhat. Bathó Ferenc főcsoportfőnök véleménye szerint év végéig még sokat javulhat az államháztartás pozíciója, hiszen 1999-ben is a jelenlegihez hasonló helyzet állt elő, és mégis sikerült év végére a terveknek megfelelő szintűre mérsékelni a hiányt. A főcsoportfőnök várakozása szerint májusban még tovább emelkedik az államháztartás hiánya, ám a növekedés üteme már remélhetőleg mérséklődni fog.
műsor
Mutatjuk a legjobb műsorokat és filmeket augusztus 20-ra
