Először 1997-ben, a Baja Ferenc vezette Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban készítettek elő döntést az M3-as építése kapcsán, amelyet a későbbiekben az országos területfejlesztési tervben is rögzítettek. Eszerint az északkeleti országrész egyetlen autópályája Polgártól Újtikos érintésével Tiszavasvári közelében, Nyíregyháza felé, s onnan az ukrán határ felé vezetne. Ebben a változatban Debrecen autópálya-felcsatlakozásáról szó sincs. A polgári erők hatalomra kerülése után újabb három variáció került terítékre, amelyek közül egyetlenegy olyan, amely Debrecent is bekapcsolja az autópálya vérkeringésébe. E variáció szerint az M3-as Polgártól Görbeházáig vezetne, s Pród után ágazna el Nyíregyháza, illetve Debrecen irányába.
A D változat megvalósításának előkészítése a polgári kormányzat idején megkezdődött, a Polgár– Görbeháza szakaszból tíz kilométerre már engedélyezett terv is van. A megvalósítást azonban mégsem lehetett megkezdeni, mert a Levegő Munkacsoport azzal az indoklással, hogy Magyarországnak nem autópályára, hanem vasúthálózat-bővítésre van inkább szüksége, az építési engedélyt megfellebbezte. Az ügy jelen pillanatban államigazgatási eljárás keretében, másodfokon az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség illetékesei előtt van. Miközben jogi akadályok nehezítik a mindkét nagyvárost érintő nyomvonal kivitelezését, tavaly decemberben a szabolcsi közgyűlés úgy foglalt állást, hogy a D variáción kívül számukra minden egyéb megoldás elképzelhető.
A Nemzeti Autópálya Rt. lapunkhoz eljuttatott tájékoztatója szerint szakmai érvek mind a B, mind a D nyomvonal mellett szólnak. A B nyomvonal mellett lehet felhozni, hogy tizenegy kilométerrel közelebb viszi Nyíregyházát a fővároshoz, s ezzel olcsóbbá teszi a két város közötti szállítási költségeket. Vitatható, hogy szakmai vagy politikai, de érv az is, hogy a B nyomvonal Tiszavasvárit is érintené a gyorsforgalmiút-hálózat segítségével, s nyilván ezzel gyorsítaná a térség fejlődését. A D nyomvonal mellett is szól érv. Például az, hogy ennek a variációnak a megépülése esetén szükségtelenné válna az M40-es kiépítése, mert a legrövidebb úthoz viszonyítva hat kilométer kerülővel az így kiépülő gyorsforgalmiút-hálózaton a Debrecen és Nyíregyháza közötti közlekedés megoldott lenne. Az M40-es kiváltása szakértői becslések szerint minimálisan 20 milliárd forint megtakarítást jelentene. E változat nem Tiszavasvárit, hanem a Hajdú városokat hozná kedvező helyzetbe, azon az áron, hogy a térség termőföldjeiből áldozni kellene az út számára. E magas aranykorona-értékű földek védelmében Nagy Sándor úgy nyilatkozott: a nyomvonalról szóló döntés szakmai előkészítésekor azt is meg kell vizsgálni, hogy e földek művelésből való kivonása jelen értéken milyen elmaradt hasznot eredményez. Valamint azt is: e gazdasági hátrány összhangban van-e azzal az előnnyel, amit az autópálya a Hajdúságnak jelent. Nagy Sándor kifejtette: szerinte a gazdasági számításoknál azt is meg kell vizsgálni, hogy a D nyomvonal megvalósulása esetén a hajdúböszörményi, igen magas aranykorona-értékű fekete földekből egy tekintélyes darab kiesne a termelésből, s ennek is van gazdasági vonzata. Nagy szerint a kérdésben politikai döntés nem születhet, nem érti, hogy Kósa Lajos miért kíván demonstrációt szervezni a nyomvonalvita kapcsán, szerinte a kérdést a két megye politikusainak tárgyalóasztal mellett kell rendezni.
Politikai hovatartozástól függetlenül valós érdekellentét húzódik az M3-as kérdésében a két szomszédos megye között. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy Gadus István, az SZDSZ Hajdú-Bihar megyei ügyvivője úgy nyilatkozott: a Hajdú-Biharnak és Szabolcsnak egyaránt kedvező D nyomvonal megváltoztatása minimálisan két esztendővel tolná el az autópálya megépítését. Szerinte ez azért van így, mert környezetvédelmi hatástanulmány csak a D nyomvonalra készült.
Nem így látja a kérdést Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere. Ő ugyanis tud egy B nyomvonalra kidolgozott környezetvédelmi hatástanulmányról is. A szocialista politikusok egyetértenek abban: az M3-as kérdését újra kell tárgyalni, a szakmai vélemények figyelembe- vételével kormányszinten kell politikai döntést hozni, amire álláspontjuk szerint legkésőbb szeptember 30-ig sor kerül.
A polgári erők megragadnak minden törvényes formát a tiltakozásra abban az esetben, ha az M3-as nyomvonaláról Hajdú-Bihar megyére és Debrecenre kedvezőtlen döntés születik – nyilatkozta lapunknak Kósa Lajos. Szerinte érthetetlen, hogy Nagy Sándor mint hajdú-bihari képviselő, hogyan nyilatkozhat úgy: a megye számára kedvezőtlen B és C nyomvonal szakmailag megalapozottabb, mint a Nyíregyházát és Debrecent egyaránt kedvező helyzetbe hozó D. A nyomvonalak költségei kapcsán Kósa rámutatott: a D nyomvonal a rendelkezésükre álló számítások szerint a legolcsóbb, hiszen ehhez kell a legkevesebb termőföldet kivonni a mezőgazdasági művelésből.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
