Vállalati várakozások

A vállalatok kissé kedvezőtlenebbül ítélik meg kilátásaikat az internetgazdaság területén, mint egy negyedévvel korábban, 2001 végén — derül ki a GKI-Westel e?Gazdaság index értékének alakulásából. A mutató 2002 I. negyedévében 10,8 volt, szemben az előző 11,7-es értékkel. Az ipari és szolgáltatói szféra, valamint a turizmus negatívabb várakozását az első három hónapban a kereskedelmi szektor növekvő optimizmusa tudta némiképp ellensúlyozni.

Internetkapcsolattal az ötnél több főt foglalkoztató cégek hetvenöt százaléka rendelkezik, a következő egy évben pedig a cégek további tizenegy százaléka tervezi a világhálóhoz való kapcsolódást. Az elmúlt fél évben a sikeres marketingakcióknak és a versenyképes árszintnek köszönhetően rendkívül gyors ütemű növekedés zajlott le az ADSL típusú internet-hozzáférések kiépítése terén. Míg a múlt év szeptemberében az ADSL-kapcsolatok aránya a vizsgált vállalati szegmensben egy-két százalék volt, addig ez az arány ez év márciusára nyolc százalékra ugrott. A várakozások egyértelműen a szélessávú internettechnológiák, ezen belül is kiemelten az ADSL további térhódítását mutatják.
A GKI Gazdaságkutató Rt. számítása szerint 2001-ben az interneten keresztül lebonyolított nagykereskedelmi forgalom nagysága 31,5 milliárd forintot tett ki, míg az internetes kiskereskedelem 5,4 milliárd forint árbevételt ért el. (A turizmushoz kapcsolódó ágazatok vállalatainak internetes értékesítését külön számoltuk, melynek becsült értéke 2001-ben 10,6 milliárd forint.) Ez 2000-hez képest hatvanhat százalékos növekedés az internetes nagykereskedelmi (2000: huszonegymilliárd forint) és közel ötszörös növekedés az internetes kiskereskedelmi forgalomban (2000: 1,1 milliárd forint). A növekedés ellenére az internetes értékesítés részaránya egyelőre átlagosan a vállalatok árbevételének 0,1 százalékát teszi ki. 2002-re a vállalatok a világhálóra épülő értékesítések ötvenkét százalékos növekedését prognosztizálják, a bővülés húzóágazata a várakozások alapján elsősorban a kereskedelmi szektor lesz.



Mérséklődő optimizmus
A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan internetgazdasági felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Westel e-Gazdaság indexben összegzi. A konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internetben rejlő lehetőségek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak.
eleA szerző rajzaAarvig2002 I. negyedévében a GKI-Westel e?Gazdaság indexének értéke 10,8 (előző negyedév: 11,7). Az előző felméréshez képest optimistábban nyilatkoztak a kereskedelmi cégek, viszont az ipari és szolgáltató szféra, valamint a turizmushoz kapcsolódó ágazatok vállalkozásai csökkenő optimizmust jeleztek. A pénzügyi szféra várakozásai nem változtak lényegesen az elmúlt hónapokban, a kereskedelmi cégek után szorosan a pénzügyi intézmények tartják üzleti szempontból leginkább ígéretesnek az internetpenetráció növekedését, a világhálóra épülő alkalmazások felhasználói körének bővülését.
Az index mérséklődése két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a vállalatok az internet és az internetes alkalmazások elterjedésének csekélyebb befolyását látják a saját piacukra, másrészt a válaszadók kisebb forgalombővülést várnak az interneten keresztüli értékesítésben.

Hódít az ADSL

A kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok között az internetkapcsolatok arányában meglévő különbség csak lassan mérséklődik. A szoros korreláció a vállalat mérete és az internet-hozzáférés megléte között változatlanul fennáll: a nagyvállalatok (háromszáz fő felett) esetében szinte minden cég rendelkezik már internet-hozzáféréssel, míg az öt—ötven főt foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások között a világhálós kapcsolatok aránya hetven—hetvennyolc százalék közötti, a középvállalkozások esetében nyolcvanöt százalék körüli. A várakozások alapján a vállalati előfizetői kör bővülése tizenegy százalékos lesz a következő egy évben.
Az elmúlt hat hónapban rendkívül gyors ütemű növekedés zajlott le az ADSL típusú internet-hozzáférés kiépítése terén, s így az alkalmazott technológia szempontjából átrendeződött a vállalati internet-hozzáférések megoszlása. Míg a tavalyi év szeptemberében az ADSL-csatlakozások aránya az összes csatlakozáshoz viszonyítva egy-két százalék volt, addig 2002 márciusára az arány elérte a nyolc százalékot. A technológia előretörésének oka, hogy 2001 utolsó negyedévében az internetszolgáltatók jelentős, és mint azt az eredmények is mutatják, sikeres reklámkampányba kezdtek, és mérsékelték az ADSL-előfizetések díját. Így az ADSL nemcsak más szélessávú hozzáférési típusokkal szemben, hanem az internetet többet használó dial-upos hozzáféréssel rendelkező vállalatok számára is versenyképes alternatívává vált.
Az ADSL mellett a kábel-tv-hálózaton keresztüli internetelérés aránya is folyamatosan nő a vizsgált vállalati körben. A két szélessávú hozzáférés piaci részesedése elsősorban a dial-upos csatlakozások arányának rovására növekszik.
A várakozások egyértelműen az ADSL további térhódítását mutatják. A következő tizenkét hónapban a jelenlegi ADSL-hozzáférési arány megduplázódása várható. Az ADSL arányának növekedésével párhuzamosan főként a hagyományos kapcsolt vonali dial-up csatlakozások arányának csökkenésére lehet számítani.

Internetes kereskedelem:
fontolva haladás?
Bár a cégek háromnegyede már rendelkezik internetkapcsolattal, az „internetgazdaságba” való bekapcsolódás még a közép- és nagyvállalatok esetében is csak kevesekre jellemző. A közép- és nagyvállalatok, azaz az ötvennél több főt foglalkoztató cégek körében az internet alapú üzleti alkalmazások elsősorban a vevőkkel való kapcsolattartás területén terjedtek el (a válaszadók kilenc százaléka). Beszállítókkal való kapcsolattartásra csak hat százalékuk vezetett be internetre épülő kereskedelmi megoldást. Az internetes csatornának a cég marketingfolyamataiban való használata pedig csak a közép- és nagyvállalatok öt százalékára jellemző. A várakozások az eddigi tendenciákat erősítik meg, a közeljövőben a legnagyobb arányban szintén a vevőkkel való kereskedelmi kapcsolatokban szándékoznak internetes üzleti megoldásokat kiépíteni.
A GKI Gazdaságkutató Rt. számítása szerint 2001-ben az interneten keresztül lebonyolított nagykereskedelmi forgalom nagysága 31,5 milliárd forintot tett ki, míg az internetes kiskereskedelem 5,4 milliárd forint árbevételt ért el. (A turizmushoz kapcsolódó ágazatok vállalatainak internetes értékesítését külön számoltuk, melynek becsült értéke 2001-ben 10,6 milliárd forint.) Ez 2000-hez képest hatvanhat százalékos növekedés az internetes nagykereskedelmi (2000: huszonegymilliárd forint) és közel ötszörös növekedés az internetes kiskereskedelmi forgalomban (2000: 1,1 milliárd forint).
A növekedés ellenére az internetes értékesítés részaránya egyelőre átlagosan a vállalatok árbevételének 0,1 százalékát teszi ki. 2002-re a vállalatok a világhálóra épülő értékesítések ötvenkét százalékos növekedését prognosztizálják, a bővülés húzóágazata a várakozások alapján elsősorban a kereskedelmi szektor lesz.
Az internetes nagy- és kiskereskedelem megoszlása 2001-ben
Nagykereskedelem Kiskereskedelem Összesen
Általános vállalati kör 27,3 – 27,3
Kereskedelem (online boltok kivételével) 3,0 3,4 6,4
Online boltok 1,2 2 3,2
Összesen 31,5 5,4 36,9
Turizmus – – 10,6
A felmérés a KSH adatbázisa alapján az öt főnél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságokra terjedt ki 2002 márciusában. A kapott eredmények elemzésekor a visszaérkezett minta adatbázisából az alapsokaság arányainak megfelelően az egyes kategóriák válaszait átsúlyoztuk, helyreállítva így az eredeti megoszlásokat. A kérdőívet kitöltő több mint ezerkétszáz cég összesített 2000. évi nettó árbevétele alapján a minta tízszázalékos reprezentációt, a foglalkoztatás alapján tizennégy százalékos reprezentáltságot mutat.
(Cikkünk a GKI-kutatás összefoglaló anyaga alapján készült, a felmérést a Westel és a Sun Microsystems támogatta.)