A feladatok, a hatáskörök és a finanszírozás összhangjának megteremtése lesz a legfontosabb eleme az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati munkánknak – jelentette ki lapunknak Csabai Lászlóné. Úgy vélte: újra kell gondolni a pályázati rendszereket is, s a legfontosabb: a jelenleginél objektívebben kell majd dönteni a forrásokról. Csabainé kétkedve reagált arra a felvetésre, miszerint az úgynevezett hátrányos helyzetű települések jelentős része úgy kerül ebbe a kategóriába, hogy kettős könyvelést készít. – Meggyőződésem, hogy többségük becsületesen pályázik, de szükséges a belügyi kontroll – hangoztatta.
A kormányzat és az önkormányzatok viszonyára kitérve a politikus leszögezte: a következő ciklus alatt elérik, hogy a személyi jövedelemadó településeknél maradó hányada a jelenlegi öt helyett tíz százalék legyen. Csabainé leszögezte: az ellenzéki és kormánypárti önkormányzatokra jutó állami forintok elosztási politikája tarthatatlan. – Változtatni kell a címzett és céltámogatások odaítélésének módján is, az egyházakat ebből a forrásból nem szabad támogatni. Számukra és a nonprofit szervezetek számára más támogatási forrást célszerű biztosítani – mondta. A regionális fejlesztési tanácsok személyi összetétele kapcsán Csabainé megjegyezte, ezek a testületek túlpolitizáltak. Hangsúlyozta: helytelen, hogy a delegáltak felét a pártok küldik a tanácsokba, mert a vezetésből a kistérségek és a gazdasági élet képviselői kiszorulnak.
A politikus közölte: megmarad a megyerendszer, de – ha megteremthető a politikai konszenzus – új régiókat kell felállítani. – Egy bizonyos, hogy a térkép elkészítésekor sokkal jobban figyelembe vennénk a kistérségek akaratát. A mostani hétnél nem lesz kevesebb a számuk, de az elképzelhető, hogy a kistérségek megye- és régióváltásával változik a kiterjedésük – mondta Csabai Lászlóné.
Kijevi bohócnak nevezte a volt orosz elnök Zelenszkijt
