Változó Postabank

A Postabank közelmúltban elfogadott középtávú stratégiája könynyen elvérezhet az új kabinet megalakulásával: a kormányprogram tervezete szerint ugyanis az állami cégeket – néhány stratégiai jelentőségű vállalat kivételével – privatizálni kell.

Ismét újabb irányt vehet a Postabank útja – legalábbis erre lehet következtetni a közelmúltban megjelent nyilatkozatokból és dokumentumokból. A kormányprogram tervezete leszögezi, hogy a privatizációt be kell fejezni, de a leendő pénzügyminiszter korábban tett nyilatkozatai is a Postabank eladására utalnak. László Csaba úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy az államnak hosszú távon szüksége lehet egy olyan bankra, amelynek lakossági üzletága is van.
A Postabank jövőjének szempontjából meghatározó volt a múlt év elején hozott kormánydöntés, amelynek értelmében az OTP Bank nem kaphatta meg az általa kínált áron az egyik utolsó állami tulajdonú pénzintézetet. A kormány úgy döntött, hogy a Magyar Posta tulajdonába adja a bankot, amelynek az új tulajdonossal közös stratégia alapján kell működnie.
Ennek eredményeként a bankot ma a posta 97 százalékban birtokolja, és megszületett a középtávú stratégia is. Ez utóbbi azért jelentős, mert a pénzintézet teljesítményére az évek óta húzódó bizonytalanság igencsak rányomta a bélyegét. A középtávú stratégia lényege, hogy a bank a postai hálózatból fakadó előnyöket kihasználva jelentősen növeli részesedését a lakossági szegmensben, úgy, hogy ezzel párhuzamosan a vállalati üzletágban is gyarapítja súlyát.
A pénzintézet teljesítményét azonban több tényező is visszavetette az elmúlt időszakban: az első, és már-már kínosan sokat emlegetett körülmény az 1998 előtti időszak öröksége, amit a mai napig sem sikerült maradéktalanul felszámolni. A másik ok az állandó bizonytalanság, illetve a – főleg informatikai – fejlesztések ebből fakadó elodázása. Végül nem használt az üzletmenetnek a viszonylag sűrű vezetőváltás sem (a jelenlegi vezérigazgatót, Magyar Istvánt a napokban nevezte ki az igazgatóság).
Ennek ellenére a Postabank stabil eredményeket produkált: 2001-ben piaci részesedését növelni tudta a vállalati hitelezés és a lakossági betétgyűjtés területén, és lényeges növekedést ért el a lakossági hitelezésben. A pénzintézet mérlegfőösszege múlt év végén 363 milliárd forint volt, a saját tőkéje pedig 38,4 milliárd forintot tett ki. A múlt évet még veszteséggel zárta a bank, ám 2002 első negyedévének végén már félmilliárdos nyereséget könyvelhetett el.
A bank iránt – ha valóban eladná az állam – várhatóan nagy lenne az érdeklődés: több olyan pénzintézet is működik Magyarországon, amely „bevásárolna” szinte minden bankot, hogy növelje piaci súlyát, és vélhetően startolnának a Postabankért az előző fordulóban indult jelentkezők is.