Várakozó részvényesek

Költségvetési és strukturális reformot tart szükségesnek Japánban a Standard and Poor’s. Az amerikai hitelminősítő három hete rontotta az ország szuverén adósságbesorolását, s a tegnap kiadott országelemzés szerint ennek fenntartásáért a japán kormányra számos teendő hárul. Az USA-ban – meglepetésre – a termelői árindex 0,2 százalékos csökkenését jelentették áprilisra vonatkozóan az elemzők által várt 0,3 százalékos növekedés ellenében. A világ vezető tőzsdéin tegnap fél-egy százalékkal süllyedtek az indexek, a BUX 0,51 százalékot esett.

Zelei Béla
2002. 05. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rossz bizonyítványt állított ki a Standard and Poor’s a japán gazdaságról. A tegnap publikált országértékelés lényegében alátámasztja az amerikai hitelminősítő három héttel ezelőtti döntését, amikor egy fokozattal lerontotta Japán szuverén adósságának besorolását. A Standard and Poor’s szerint a japán költségvetési deficit még több évig nyolc százalék körül marad. A gyenge gazdasági növekedési kilátásokkal egyetemben a költségvetés finanszírozhatatlanná válhat. Az országértékelés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a japán pénzügyi szolgáltatási hivatal 2002. április 12-én kiadott jelentésében felsorolt intézkedések mind terjedelmükben, mind tartalmukban elégtelenek. A dokumentum csak minimális tartalékráta-növelést irányoz elő a nagyobb bankoknál. A Standard and Poor’s emellett – más cégekhez hasonlóan – fenntartja álláspontját, hogy a kétséges aktívák háromszoros szorzóval alul vannak becsülve. Mindez annyit jelent, hogy további tőkeinjekciók válhatnak szükségessé, a cég nem tartja valószínűnek, hogy képesek lennének saját forrásból finanszírozni rossz hiteleiket. Feltőkésítés nélkül a pénzügyi rendszer kevés hitelnyújtási hajlandóságot mutat majd, ami fékezi a gazdasági növekedést, és hatástalaníthatja a monetáris politika törekvéseit. Az intézet tanulmánya ugyanakkor azt is leszögezi, hogy több mint 1300 milliárd dollár a nettó külföldi aktíva, magas likviditás mellett Japán a világ legnagyobb hitelezőjének számít. Arany- és devizatartalékai több mint négyszázmilliárd dollárra rúgnak. Egy negatív reálkamatú, huzamosabb periódus stabilizálhatná Japán adóssághelyzetét. Ezt a monetáris könnyítés irányába hajló jegybanki politika vezethetné be. Ilyen megoldásra utal az államkötvények vásárlásának már meghirdetett emelése is, havi nyolcszázmilliárd jenről ezermilliárd jenre. A Standard and Poor’s az adósságterhek áthárítását a magánbefektetőkre kockázatosnak, ugyanakkor a jelenlegi hitelbesorolás lehetséges eszközének ítéli a költségvetés reformja mellett.
Elemzők szerint a horvát INA kőolajipari vállalat privatizációjakor talán a lehetséges legjobb megoldás a magyar Mol és az osztrák OMV által létrehozandó konzorciumnak való értékesítés lehetne. A londoni Financial Timesban és a zágrábi Vjesnik című lapban tegnap hivatalos formában meghirdették a horvát cég magánosítását. Eszerint az INA anyavállalat részvényeinek 25 százalékát plusz egy darab részvényt értékesítenék, majd a leányvállalatokat egyenként privatizálnák. A cégcsoport angol és német befektetési bankok értékelése szerint 1,3–1,8 milliárd dollárt ér. A Mol árfolyamát mégis inkább a gázüzletág sorsával kapcsolatos feltételezések mozgatták. Az olajpapír árának 0,8 százalékos mérséklődése arra utal, hogy a befektetők egyre kevésbé tartják valószínűnek, hogy az MFB megvásárolja a társaságnak veszteséget okozó divíziót. Az olajpapír a máskor szokásosnál kisebb volumenben fordult meg tegnap a tőzsdén, azaz a részvények egyelőre kivárnak. A részvényszekció egésze is csekély, szűk négymilliárd forintos forgalmat bonyolított. A vezető részvények közül egyedül a Richter tudott drágulni (+0,1 százalékkal), a Matáv 0,9 százalékkal olcsóbb lett.
Terveinek megfelelő, de a befektetőknek csalódást okozó nyereségadatokat publikált tegnap az Egis. A tőzsdén a gyorsjelentés hatására majdnem két százalékkal esett a gyógyszeripari társaság részvényének árfolyama. Az Egis csoport 2001. október elsején kezdődő üzleti évének első felében 3,3 milliárd forint adózott eredményt ért el, 2,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.