Veszélyben él százezer roma

A magyarországi cigányok átlagéletkora mintegy 10-15 évvel rövidebb, mint a többségi társadalom tagjaié, s ez leginkább a szegényebb aprófalvak és a cigánytelepek lakói esetében jellemző – derül ki a Világbank magyarországi regionális irodájának a közelmúltban készített jelentéséből. Napjainkban mintegy százezer ember él cigánytelepeken, vagy a települési átlagnál kedvezőtlenebb lakókörnyezetben. Nemritkán szeméttelepek mellett.

Fokozott közegészségügyi kockázatot jelentenek a cigánytelepek, nemcsak az ott lakók, hanem esetenként a környezetük számára is – emeli ki a Világbank magyarországi regionális irodájának beszámolója. A Horn-kormány 1997-ben indította el a középtávú roma programot, amelynek feladata, hogy felszámolja a telepeket, ám az erre vonatkozó rendelettervezetet az illetékes Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium csak az Orbán-kabinet alatt, néhány hónapja készítette el. A tárca felméréséből kiderült: a telepek háromnegyedén nincs kommunális szemétszállítás, viszont minden tizedik cigánytelep közvetlenül egy-egy illegális szemétlerakó szomszédságában működik.
Jászladányban például idén februárban azért tartottak ismételten éhségsztrájkot a helyi cigányok, mert tiltakozni kívántak a cigánytelep közelében létesült illegális szemétlerakó miatt. A telepen hozzávetőleg ötszáz ember él, amelynek közepén egy valaha vályogvetésre használt, szennyvízzel teli gödör áll, és amely most tele van különféle, erős bűzt árasztó hulladékokkal. A helyi romák állítják: a szeméttelep okozta ártalmak miatt megnőtt a hepatitis A vírus okozta fertőzések száma, több család ma is vírushordozó. A nyár beálltával különféle élősködők jelennek meg a telepen. Tiltakozásukkal csupán annyit sikerült elérniük a cigányoknak, hogy a tisztiorvosi szolgálat kirendelt néhány gépet, ám azok a gödörbe tolták a hulladékot, ahelyett, hogy elszállították volna. Tartott már helyszíni szemlét Jászladányban az ÁNTSZ Jászberény Városi Intézete, valamint a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség is, komolyabb következménye azonban nem lett az ellenőrzésnek. Az önkormányzat ez év elejétől bevezette ugyan a szervezett szemétgyűjtést, de ennek ellenére a helyiek jelentős része még mindig a telepi gödörbe hordja a szemetet.
A közelmúltban megszületett az első hulladékgazdálkodási törvény, ami kötelezi az önkormányzatokat: figyeljenek a helyzet rendezésére. A törvény előírja, hogy a kétezer főnél magasabb lélekszámú településeken legkésőbb 2003. január 1-jéig kell bevezetni a szervezett szemétgyűjtést és -szállítást. Ezzel egyidejűleg a szeméttelepek közelében lakók számára is biztosítani kell az önkormányzatoknak a háztartási hulladék elszállítását. Az „időzített bombák” rekultivációján és megszüntetésén túl megoldást jelenthet az is, hogy Magyarország komoly vállalást tett az EU-csatlakozás jegyében: 2010-ig a háztartási szemét szerveshulladék- tartalmának arányát a jelenlegi 30-35 százalékról 7-8-ra csökkenti.