Idén – a szokásos módon – először januárban emelkedtek a nyugdíjak, 9,7 százalékkal. Másodjára az Orbán-kormány határozata nyomán fizettek ki 4,5 százalékos, visszamenőleg járó kiegészítést – ilyen arányban megnövelt ellátás jár a nyugdíjasoknak az év további hónapjaiban is. Az emelést az tette szükségessé, hogy kiderült: a nyugdíjemelés mértékét meghatározó nettó átlagkereset-emelkedés és fogyasztói árindex magasabb lesz 2002-ben a kormány által prognosztizált 8,4, illetve 5 százaléknál. Az adatokat aztán 15 és 6 százalékra módosították. A harmadik, már az új kormányhoz kapcsolódó intézkedés nyomán júliusban vehetik kézhez a nyugdíjasok azt a 19 ezer forintot, amelynek kifizetése az MSZP programjában szerepelt.
Negyedik emelésként az év végén még egyszer kaphatnak kiegészítést a nyugdíjasok, ha az új kormány által a közszférában tervezett, átlagosan ötvenszázalékos béremelés valóban megvalósul, s így módosul a keresetemelkedési adat.
A nemzetgazdaság egészére számított fogyasztói árindexnél magasabb „nyugdíjasinflációt” is figyelembe kell még venni, amely szintén előrevetíti az újabb kiegészítés szükségességét. Nagy kérdés, hogy a kormány beszámítja-e a 19 ezer forintos egyszeri juttatást, és mit tud kezdeni a kiürült nyugdíjkaszszával.
A Pénzügyminisztérium 15 százalékos prognózisánál magasabb, 16-16,5 százalék körüli nettó átlagkereset-emelkedésre számít az idén a két kutatóintézet, az Ecostat és a GKI Rt. is. Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója szerint drasztikus emelkedésre azért nem szabad számítani az éves keresetemelkedésben, mert az MSZP intézkedései csak az utolsó 3-4 hónapban jelennek meg, egyébként közvetlenül nem érintik a versenyszférát.
A rendszerváltás óta sokszor előfordult, hogy a nyugdíjak évente többször emelkedtek. Az elmúlt két évben a makrogazdasági adatok alultervezése miatt erre már az év elején számítani lehetett. Arra azonban tíz éve nem volt példa, hogy egy évben négyszer kapjanak emelést a nyugdíjasok; eddig a 2001-es év vitte el a pálmát háromszori módosítással.
*
A méltányossági nyugdíj intézményének visszaállítását indítványozta a parlament tegnapi ülésén Kósáné Kovács Magda (MSZP). A javaslatot mind a négy parlamenti frakció támogatta. Kósáné az indítványt beterjesztő hat szocialista képviselő nevében elmondta, a jogszabályt a lehető legszélesebb körre kívánják alkalmazni: az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyekre, a rokkantakra, illetve az árvákra. A képviselő szerint a kivételes nyugellátás ez évi költsége hozzávetőlegesen 400 millió forint, amely a büdzséből fedezhető.
origo.hu
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben
