Kétnyelvű album a Belvárosról

Fővárosunk szívét, a Belvárost bemutató nagyszabású, gazdag képanyaggal díszített kötet jelent meg a napokban az V. kerületi önkormányzat kiadásában. Az egykori Pest városmagját képező mai Belváros korabeli metszetekkel, képekkel kiegészített történetét mutatja be a magyar–angol, kétnyelvű mű.

Budapest 525,5 négyzetkilométer területéből ma mindössze három négyzetkilométert foglal el Belváros-Lipótváros területe, amelyből mint Pest városból fejlődött ki mai metropolisunk. A városrész kis területe ellenére azonban ma is fővárosunk, sőt hazánk központja. Itt találhatók az „ország házán” kívül a legfontosabb minisztériumok, az igazságszolgáltatás és az ügyészi szervezetek központjai, a legnagyobb bankok, a tőzsde, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, számtalan gyönyörű templom, közülük a főváros legnagyobbja, a Szent István-bazilika és a legrégibb egyházi épülete, a Belvárosi főplébánia temploma, Budapest kilenc hídjából négy és a legnagyobb szállodák is.
A könyvvel régen tervezett album jelent meg Belváros-Lipótvárosról. A kötetet Karsai Károly polgármester ajánlja figyelmébe mindazoknak, akik már megfordultak itt, de invitálásnak szánja egyúttal azok számára is, akik még nem jártak erre. „Bízom benne, hogy az itt olvasottak, látottak színes meghívóként szolgálnak – írja a kötet bevezetőjében a polgármester –, megismerkedhetnek a valamikori városmag történetével, gondolatban végigsétálhatnak a Duna-korzón, s megpihenhet szemük egy-egy műemlék épület kovácsoltvas kapuján, felújított homlokzatán.”
A műben végigkísérhetjük a Belváros történetét, elődjétől, a forgalmas átkelőhely helyén kialakult ókori római erődből megszülető várostól napjainkig. A városrész területén már a kezdetektől fogva a a Duna középső szakaszának legfontosabb kikötőhelye állt, amely a pesti oldalon megtelepült állattartással foglalkozó lovasnépek és a budai mezőgazdaságból és kézművességből élő népek közt biztosított kapcsolatot. Ptolemaios ókori térképén már megtaláljuk a Pestium nevű helységet, amely ekkoriban egy határvédelmet szolgáló castrumnak adott otthont és amelyet 313-tól már egy keresztény templom egészített ki. Amikor a magyar honfoglalók megérkeztek ide, a pesti várat és a rév kezelését mohamedán kereskedők és révészek kezébe adták. A középkori Pest területén a nemzetiségek tagozódásának megfelelően több településmag alakult ki, az egykori castrum területét bajor betelepülők foglalták el. Első pusztulását a tatárjárás okozta. A földig rombolt város nehezen állt talpra, a budai Vár megépülte után, 1247-ben pedig a pesti polgárok átköltöztek a biztonságosabb Budára, s így – bár mint fontos dunai átkelőhely megmaradt – elvesztette kiváltságait, és csak a XV. század elején nyerte vissza azokat. Luxemburgi Zsigmond idején vett nagy lendületet a város fejlődés. Mátyás alatt nagy építkezési hullám indult el Pesten, szinte minden házat átalakítottak vagy felújítottak. Ekkor épült meg a XIX. század végéig a város védelmét biztosító városfal, és ekkor kapta meg a szabad királyi város rangot is. A török uralom alatt ismét felégették, ekkor pusztult el Pest középkori épületeinek nagy része, amit a törökök az itt töltött másfél évszázad alatt nem is igyekeztek pótolni. Az ostromkor romba dőlt városnak szinte csak a falai maradtak meg a törökök távozása után. Lassanként a városfal elvesztette jelentőségét, ezért 1730-ban elkezdték lebontani. Mária Terézia uralkodásának idejére estek az első városrendezési rendelkezések, amely ekkoriban már komoly hírnévvel rendelkezett a vendéglátás terén. A Pázmány alapította egyetem Budáról Pestre költöztetése nagy lökést adott fejlődésének. A szellemi élet felpezsdülésével számtalan újságjával, folyóiratával ekkorra valóságos sajtóközponttá vált. A XIX. század elején József nádor és az általa létrehozott Szépítő Bizottmány javaslatára született meg az első nagyszabású rendezési terv Hild János építész terveinek felhasználásával, amely az akkori város nagy részének szabályozását tartalmazta. Ekkor alakult ki többek között a Lipótváros mai utcaszerkezete és készült el számtalan, ma is látható épülete. A három város Pest, Buda és Óbuda egyesülésével 1873-ban vált igazi nagyvárossá.
Napjainkra a városrész vezetése egyik legfontosabb feladatának többek között éppen a meglehetősen elöregedett épülettömbök állagának megőrzését tartja. A könyv a kiváló fotós, Szelényi Károly képeinek segítségével mutatja be a városrész legszebb pontjait. A Budapest Belváros Inner City című album kötetét Karsai Károly polgármester az ünnepi könyvhét alkalmából a Vörösmarty téren dedikálja június 8-án szombaton 13 óra és 14 óra között a Kossuth Kiadó pavilonjában.