Látképek tizenegymillióért

P. Szabó Ernő
2002. 06. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olyan magas leütési árak születnek az utóbbi időben nemritkán a könyvaukciókon is, mint a festményárveréseken. Ez történt a Központi Antikvárium legutóbbi, sorrendben nyolcvannegyedik aukcióján, amelyen több milliós tétel mellett volt tízmillió fölötti leütés is. Az esemény így mindenképpen bekerül a legújabb kori magyar könyvkereskedelem történetébe. Nyilván megérdemelten, hiszen nem egyszerűen fizetőképes kereslet kell az ilyen sikerhez, hanem olyan válogatott anyag is, amelylyel ezúttal – a korábbi, szerényebb értékeket kínáló aukció után – a Központi Antikvárium előrukkolt.
A tételszám egyébként nem volt magas: összesen százhuszonnégy tételt kínáltak, tizenöt csoportra – botanika, fénykép, fizika, folyóirat, jogtörténet, kéziratok, Kner-nyomtatványok, művészi könyvkötések, lóismeret, metszetek-látképek, oklevelek, orvostörténet, térképek, utazás, vadászat – felosztva.
Az aukció legmagasabb leütési árát a metszetek-látképek csoport egyik tétele érte el. A 71. tételszám alatt kínált összeállításban tizenkilenc magyar és két horvát város és vár színezett rézmetszetű látképe kapott helyet. A lapok Georg Braun és Franz Hogenberg monumentális városképgyűjteménye, a Civitates orbis terrarum részét képezték, amely 1572 és 1617 között hat kötetben mintegy háromszázhatvan lapon több mint ötszáz vár és város madártávlatú képét jelentette meg. A magyarországi lapok számát azután, nyilvánvalóan az ország iránti növekvő nemzetközi érdeklődés hatására, tovább bővítették, és a legszebb lapok közé elsősorban éppen azok tartoznak, amelyeket Jan Jansson amszterdami kiadó 1657 utáni kiadásában közölt. A látképegyüttesért – amelyben például Pozsony, Győr, Komárom várának a látképe is szerepel – négymillió forintos indulás után tizenegymilliót adott vásárlója. Az a háromszázhatvanezer forint, amelyet a következő tételért adtak, ezek után semmiségnek tűnik, pedig ez a tétel sem volt akármi: Buda fametszetes látképe, amely Schedel világkrónikája német kiadásában jelent meg Nürnbergben 1493-ban, az első hiteles Buda-ábrázolás. A szakértők szerint a kötetben közreműködő művészek, Michale Wolgemut és Wilhelm Pleydenwurff közös műve alapján készült.
Alig több mint hat évtizeddel később, 1559-ben Krakkóban jelent meg az aukció második legmagasabb árat elért darabja, Székely István Chronica ez vilagnac yeles dolgairol című történeti műve, az első magyar szerző által írt világkrónika. Székely életéről keveset tudunk, az azonban valószínű, hogy Erdélyben született, s Krakkóból hazatérve a többi között Göncön volt prédikátor. A mű egyszerre idézi meg a magyar reformáció jeles alakjának életét, a reneszánsz egyik központjának számító XVI. századi Krakkó szellemi világát – aligha meglepő, hogy az 1,2 milliós indulási ár után 4 millió forintig folyt a licit.
Az igazi csemegék közé tartozik az olasz Luigi Fernando Marsigli összeállítása a XVII– XVIII. század fordulójának Magyarországáról. A kiváló tudóst a török uralom alól felszabadult ország tanulmányozásával bízták meg, elsősorban azzal a céllal, hogy a mű a hadvezetést szolgálja, az elkészült mű gazdagsága miatt azonban majdnem egy évszázadon át a legkülönbözőbb célú kiadványok alapját képezte. Huszonkilenc térkép mellett Selmecbánya látképét is adja a bányák keresztmetszetével, 2,4 milliós indulási árán kelt el.
Az irodalomtörténeti ritkaságok sem hiányoztak az árverésről, közéjük tartozott Madách Imre saját kezű levele 1844-ből, a Kedves Menyhértem megszólítású levél Lónyay Menyhérthez szólt (800 000 – 1,5 millió). A XIX. század másik magyar jeles személyiségéhez, Asbóth Sándorhoz kötődik az árverés másik értékes darabja: az angol nyelvű okiratban Abraham Lincoln, az USA elnöke dandártábornokká nevezi ki Asbóthot, aki eredetileg vízépítő mérnök volt, s a magyar szabadságharcban is jelentős érdemeket szerzett, Amerikába éppen a volt kormányzó személyes megbízottjaként érkezett. Ki gondolná egyébként, hogy éppen ő volt az, aki először alkalmazta városban járdaburkolásra az azóta is használt bitumenaszfaltot, s hogy ő volt, aki a Central Parkot megtervezte New Yorkban? Tiszteletbeli tábornagyként szerelt le, ezt követően haláláig az USA argentínai nagykövete volt (1,2 millió forint). A Központi Antikvárium árverése után sem szakadt meg a könyvaukciók sorozata: a Krisztina Antikvárium nemrég árverezett, május 23-án pedig az Artbooks Művészeti Antikvárium plakátárverését tartották.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.