Moszkva közvetít Kasmír ügyében

Jóllehet, az előzetes várakozásoknak megfelelően tegnap, a Kazahsztán fővárosában megrendezett ázsiai csúcsértekezleten nem tárgyalt egymással a pakisztáni és az indiai vezető, a jelek szerint mégis történt némi előrelépés a katonai konfliktus elkerülése érdekében. Vlagyimir Putyin orosz elnök – miután négyszemközti megbeszéléseket folytatott Pervez Musarraf pakisztáni államfővel és Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnökkel – tegnap Almatiban bejelentette: a két politikus kész a közvetlen tárgyalásokra, és úgy döntött, hogy békés úton rendezi a két ország nézeteltéréseit.

A bejelentés már csak a két dél-ázsiai politikus elmaradt megbeszélése miatt is figyelemre méltó. Diplomáciai források szerint elképzelhető, hogy a Kasmír körüli vita kiéleződése miatt háború szélére sodródott két ország vezetői a közeljövőben Moszkvában egyeztetnek majd.
Putyin elnök a kétoldalú találkozók után megerősítette, hogy oroszországi látogatásra hívta meg Pervez Musarrafot, aki az invitálást elfogadta. A pakisztáni vezető kijelentette, hogy bár nem rögzítették oroszországi útjának pontos időpontját, arra „a legrövidebb időn belül sor kerül”. Musarraf szerint az orosz államfő Vadzspajit is moszkvai látogatásra hívta, maga Putyin azonban erről nem tett említést. Közölte viszont, hogy decemberben Indiába látogat.
Az, hogy esetleg az orosz főváros lehet egy Musarraf–Vadzspaji találkozó színhelye, nem új dolog: Putyin ezt a lehetőséget már George W. Bush amerikai elnök május végi oroszországi látogatásakor felvetette. Orosz beszámolók rámutattak arra is, hogy a NATO-tagállamok vezetői ugyancsak közvetítői szerepre kérték Putyint Oroszország és az észak-atlanti szövetség római csúcstalálkozóján.
A közvetítési kísérletet a legtöbb megfigyelő biztatónak nevezi. Főleg azután a heves, már-már durva szópárbaj után, amely az indiai miniszterelnök és a pakisztáni vezető között alakult ki a tegnapi ázsiai csúcson. Atal Behari Vadzspaji india kormányfő burkoltan Pervez Musarraf pakisztáni elnököt okolta a kasmíri terrorcselekményekért. Hangsúlyozta, hogy Indiának veszélyes terrorizmussal és vallási szélsőségekkel kell szembenéznie, és „ezek epicentruma a szomszédságában van”. Közvetlenül Vadzspaji felszólalása előtt Musarraf ismét hazája békeszándékát hangoztatta, de bírálta Indiát, amiért szerinte „állami terrorizmust” alkalmaz és „évtizedek óta erőszakosan megszállva tart területeket”. Pervez Musarraf leszögezte, hogy Pakisztán nem akar háborút, de nagy elszántsággal fog védekezni, ha rákényszerítik.
Sajtóértekezletén Musarraf bár nem zárta ki a pakisztáni nukleáris fegyverek elsőként való bevetését, azt a javaslatot intézte Újdelhihez, hogy változtassák Dél-Ázsiát atomfegyvermentes övezetté, írjanak alá meg nem támadási egyezményt és csökkentsék fegyveres erőik létszámát. Az indiai miniszterelnök előzőleg leszögezte, hogy csak akkor kezdődhet közvetlen tárgyalás a két atomhatalom között, ha Pakisztán megfékezi a mozlim szeparatisták beszivárgását Kasmír Indiához tartozó részébe. E vonatkozásban biztató az az újdelhi értesülés, miszerint a pakisztáni hatóságok utasították a Kasmírban tevékenykedő mozlim szélsőségeseket, hogy állítsák le átszivárgási akcióikat a himalájai tartományt kettéválasztó ellenőrzési vonal mentén.
A kazahsztáni csúcstalálkozó középpontjában egyébként a terrorizmus elleni harc állt. A résztvevő tizenhat állam magas rangú képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el a terrorizmus elítéléséről és aláírták az úgynevezett almati megállapodást, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem támogatnak szeparatista mozgalmakat.