Szertefoszló tavaszi álmok

Lélektani határokat alulmúló részvényárak és tőzsdeindexek szomorították az elmúlt héten a világ befektetőit. Az amerikai Dow Jones és a Nasdaq Composite 3,4-5 százalékkal esett egy hét alatt, a londoni FTSE 100 nyolc hónapja nem látott mélységekbe ereszkedett – így érthető a pesti BUX 1,7 százalékos vesztesége. A japán pénzügyminiszter közben a jenkötvények népszerűsítésére az ország volt szépségkirálynőjét hívta segítségül.

Zelei Béla
2002. 06. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

László Csaba pénzügyminiszter legalább 1200–1700 ponttal adós a pesti tőzsde közönségének. A választási kampányban, április közepén úgy nyilatkozott, ha az MSZP–SZDSZ-koalíció alakít kormányt, körülbelül további ötszáz– ezer ponttal emelkedhet a tőzsdeindex. Akkor 8700 pont környékén mozgott a BUX. Az elmúlt héten elszenvedett 1,69 százalékos veszteség után a mutató pénteken 7978 ponton állapodott meg, lefelé átszakítva a lélektani, nyolcezer pontos határt. A tavaszi MSZP-s ígéretek május végére kifulladtak, a részvényárak az átmeneti emelkedés után visszatértek a választások előtti szintre. A múlt héten folytatódó erózió következtében azt a szintet is alulmúlta az átlag.

Intel: „Semleges”
Vállalati hír ritkán fejt ki olyan erős hatást a világ tőzsdéin, mint az amerikai Intel legutóbbi bejelentése: a számítógéplapka-gyártó cég arról tájékoztatta részvényeseit, hogy csökkentette negyedéves bevételi tervét. A várható bevételcsökkenés miatt a Merrill Lynch „erős vétel”-ről „semleges”-re rontotta a Nasdaqon jegyzett Intel-részvények besorolását. A befektetők viszont nem maradtak semlegesek, hanem élénk eladásokba fogtak. Az ilyenkor természetesnek tekinthető árfolyamesés azonban nem maradt meg az Intel piacán, hanem átterjedt a szektor egészére, majd pedig a Nasdaqról a NYSE-re (a New York-i értéktőzsdére), majd onnan a világ szinte valamennyi értékpapírpiacára. Ez a heves reakció azt jelzi, hogy a befektetők bizonytalanok. A világgazdaság újabb lendületvételét, a növekedés erősödését jelző makrogazdasági mutatóknak még nincs meggyőző ereje. Ebben a szituációban egy rossz hír heves reakciókat vált ki – s válthat ki a közeljövőben is.
Egybehangzóan ítélik meg a gazdaság állapotát az európai pénzügypolitika irányítói. Erre utal, hogy az elmúlt héten a svéd és a brit jegybankkal együtt az Európai Központi Bank is az irányadó kamatláb szinten tartásáról határozott. Ilyen döntést valószínűsítettek a független szakértők is, akik szinte valamennyien azt hangoztatták: a gazdasági növekedés még nem érte el azt a mértéket, amikor a monetáris politikának be kellene avatkoznia a kamatokon keresztül.
Az euróövezetben tavaly november óta változatlanul 3,25 százalék az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimum. A csütörtöki kamatértekezlet előtt az Európai Bizottság tagjai kifejtették, hogy a gazdasági fellendülés elkezdődött, de még törékeny. Az óvatosságnak többek között a Németországban májusban mért beszerzői menedzserindex az oka, amely előző két havi növekedése után májusban 1,2 ponttal csökkent. A valutaunióban az új megrendelések átlaga ugyan továbbra is növekszik, de Németországban a májusi adat már visszaesést jelzett. A makrogazdasági folyamatok arra kényszerítették az Európai Bizottságot, hogy mérsékelje a növekedés ütemére vonatkozó előrejelzését. Korábban a második negyedévre 0,4–07 százalékos GDP-növekedést vártak, ezt 0,1 százalékponttal csökkentették. A központi bankok döntéshozóinak helyzetét megkönnyítették viszont az inflációs kilátások. Májusban az EU-ban – az előzetes adatok szerint – átlagosan kétszázalékos volt a pénzromlás.
Az infláció az angol gazdaságpolitikában is sarkalatos pont. A brit kormány öt évvel ezelőtt a 2,5 százalékos éves infláció elérését tűzte ki célul. A központi bank május elején a következő két évre e cél tarthatóságát prognosztizálta, azzal a megszorítással, hogy 2004 elején átmenetileg elképzelhetőnek tartják e mérték szerény túllépését.

1 DT = 10 euró
Előbb 11, majd 10 euró körülire zuhant a frankfurti tőzsdén a német Deutsche Telecom- (DT) részvények árfolyama. Az iparág romló megítélése mellett a vállalat is szállít rossz híreket a részvényeseknek, akiknek korábban az borzolta a hangulatát, hogy több hitelminősítő lerontotta a DT adósbesorolását. A múlt heti sajtóértesülések szerint pedig romlott a DT esélye, hogy elnyerjen egy olyan kormányzati megbízást, amely a következő tíz évben összesen 6,5 milliárd euró bevételt hozhatna. A Reuters által idézett elemző hangsúlyozta: a DT esetleges veresége a pénzügyi hátránynál is nagyobb lélektani kárt okozna.
A DT romló tőkepiaci megítélése kihat az ellenőrzése alatt álló Matáv részvényeinek árfolyamára is. A magyar telefonpapír az elmúlt héten 36 forinttal, 3,87 százalékkal lett olcsóbb, árfolyama a sokáig alsó támaszként működő 900 forint alá került. Hasonló lélektani határt szakított át a Mol is, amely 1,97 százalékos áresés után 4975 forinton fejezte be a hetet. Az OTP három, a Richter nem egészen két százalékkal lett olcsóbb. Az utóbbi három hónapban a magyar tőzsde meghatározó részvényei 15–20 százalékot veszítettek értékükből.

Távozó szereplők
Újabb szereplők jelentették be távozásukat a magyar tőkepiacról. A Concorde Rt. és a Microbróker Rt. állományátruházási megállapodást kötött. A szerződés a pénzügyi felügyelet jóváhagyását követően léphet életbe. A Microbróker a tervek szerint június 30-án adja át ügyfeleit és azok portfólióját. A Concorde ezzel a nyolcadik brókercéget olvasztja magába. A brókercégek számának csökkenését már évekkel ezelőtt megjósolták a szakértők, hiszen a kilencvenes évek közepén majdnem száz ilyen vállalkozást tartottak számon. Most harmincnál is kevesebben vannak, s a tőzsdei forgalom zömét a tíz legaktívabb vállalkozás bonyolítja.
Aggodalomra inkább a tőzsdén jegyzett részvénykibocsátók számának csökkenése adhat okot. A Kékkúti Rt. már kivonta papírjait a tőzsdéről, s az elmúlt héten a zártkörűvé alakulás felé tett újabb lépést, amikor bejelentette, hogy él a törvényben biztosított „kiszorítás” lehetőségével, mivel többségi tulajdonosa, a Nestlé Waters (korábban: Perrier Vittel) 97 százalék fölé emelte részesedését a társaságban. A kisebbségbe került részvényesektől a májusban lezárt nyilvános ajánlat árfolyamán, 10,9 dollárért megvásárolják a még közkézen lévő részvényeket. Ugyanerre az útra lépett az egyelőre még tőzsdén lévő Második Deviza Factory, és a hasonló tulajdonosi kör ellenőrzése alatt álló Rizikó Factory is. A napokban a Rizikó részvényeire tett nyilvános ajánlat zárult le, amely után a többségi tulajdonos a társaság majdnem 75 százalékát ellenőrzi. Nem kétséges, hogy rövidesen e két részvényt is kivezetik a BÉT-ről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.