Czeizel az eljárás idején mindvégig tagadta bűnösségét. A vádirat szerint az orvos genetikus a 90-es évek első felében megállapodott az amerikai–magyar állampolgárságú, Egyesült Államokban élő Gáti Mariannával. Czeizel ennek megfelelően a XIV. kerületi családtervezési központba látogatóknak az intézmény vezetőjeként felvetette, hogy gyermeküket pénzért adják örökbe külföldi, elsősorban amerikai állampolgároknak. Ha a kismamák elfogadták Czeizel javaslatát, akkor titkára, M. Zoltán másodrendű vádlott, illetve Gáti édesanyja, R. Béláné harmadrendű vádlott vette kézbe az ügyet. A titkár Czeizel utasítására előkészítette az orvosi vizsgálatokat, és ezekről beszámolt a genetikusnak. R. Béláné pedig segített a kismamák úti okmányainak beszerzésében, repülőútjuk megszervezésében, továbbá külföldi örökbeadásról szóló újsághirdetéseket is feladott. A per vádlottjai még olyan szülők is, akiknek gyermekei 1995-ben a fenti személyek közreműködésével külföldön jöttek világra és ott örökbe adták őket. A vádirat szerint néhány esetben Gáti biztatására, több ezer dollár reményében vállalkoztak a nők a terhességre.
Az üggyel összefüggésben több eljárás is indult, amelyek egyikét egyesítették a jelen üggyel: bűnsegédként elkövetett családi állás megváltoztatásával, illetve társtettesként elkövetett közokirat-hamisítással vádolják Körmendy-Ékes Judit ügyvédet is. Nem sokkal a Czeizel-per kezdete után a Fővárosi Bíróság ítéletet hirdetett egy magzatát pénzért örökbe adó házaspár ügyében. Az első fokon jogerőre emelt ítélet kimondta a két vádlott bűnösségét, és az anyát egyévnyi, a férjet nyolc hónapos, felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta.
A béranyaper borsodi mellékszálának tárgyalása a Borsod Megyei Bíróságon, Miskolcon folyik. A megyei ügyészek Cs. Lászlót és feleségét családi állás megváltoztatásának bűntettével vádolja. Az ügy főszereplője ebben az esetben is Gáti Mariann volt, aki azonban egyik perben sem szerepel vádlottként.
Orbán Viktor: Brüsszel nem Magyarország főnöke
