A táppénzesek ötöde keresőképes

Csökken a lakosság táppénzen töltött napjainak száma a kilencvenes évek eleje óta, a tendencia azonban 2001-ben megfordulni látszott: tavaly ugyanis ez a mutató három százalékkal emelkedett. A folyamatos csökkenés ellenére a társadalombiztosító egyre többet költött a táppénzre – derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elemzéséből. Ennek oka egyrészt
a bruttó átlagkereset-emelkedés, másrészt pedig, hogy nemrég az egyéni egészségbiztosítási járulék felső határát – így a kifizethető táppénz limitjét is – eltörölték. A 2001-es emelkedést az úgynevezett paszszív napok számának növekedése okozta. Ez azt jelenti, hogy valaki a biztosítása megszűnését követő első három nap alatt válik keresőképtelenné, vagy a táppénz közben szűnik meg a biztosítási jogviszonya. Ez esetben a táppénz teljes költségét – amely akár egy évig is járhat – a tb fizeti. Az OEP az idén irányelveket ad ki az orvosoknak, amelyben megjelöli az egyes betegségeknél indokolt táppénzes napok számát. Ezt az is indokolja, hogy az orvosok gyakran hajlamosak az indokoltnál hoszszabb időre „kiírni” a betegeket. Tavaly egyébként az 1,349 millió táppénzes beteg közül 263 ezret vizsgáltak meg, és minden ötödiket keresőképesnek nyilvánítottak.