Az első királyi főügyész

Kozma Sándor a Kőröshegyen, 1825-ben született, fiatal ügyvéd, végigharcolta a szabadságharcot, majd Deák Ferenc mellett a kiegyezés előkészítésében részt vett, országgyűlési képviselő is volt. Vezette a Somogyi Gazdasági Egyesületet, kezdeményezésére tartották az első Berzsenyi-emlékünnepséget Niklán, ahogy emlékének gondozója, Nagy Károly szoboravató ünnepi beszédében elmondta. Dolgozott az ugyancsak Deák-párti Horváth Boldizsár vezette igazságügy-minisztériumban, majd a királyi kúrián. Ez az intézmény 1896-ig – míg Hauszmann Alajos a Kossuth Lajos téren fel nem építette az új palotát a Ferenciek terén – bérházban működött. Hauszmann már teljesített hasonló feladatot: a budapesti királyi törvényszék és az V–VI. kerületi járásbíróság hivatala számára emelt új épületet. A kúria ennél nagyobb létesítmény volt, felavatása a millenniumi ünnepségek közé tartozott: a zárókövet a király, I. Ferenc József tette le 1896. október 6-án.
Kozmát szakértelme és kiváló emberi tulajdonságai alkalmassá tették vezetői pozíció betöltésére: 1871-ben főügyészi kinevezést kapott. A főügyészt igazságszeretet és humanizmus jellemezte. Egy alkalommal így nyilatkozott: „Óvatos, kíméletes, ha úgy tetszik, enyhe vagyok rideg hivatásom gyakorlásában. Igen, mert tisztelem az emberi jogokat, tisztelem a személyes szabadságot, tisztelem még a szerencsétlenséget is.”
A „szerencsétlenség” itt kriminalisztikai értelemben a „vétség”, a „bűn” szinonimája, s Kozma – ahogy mondta – „a szerencsétleneket tisztességesen védelmezte”.
1882-ben – a Magyar Királyi Ügyészség ekkor már tíz esztendeje tevékenykedett – munkatársai a jubileum alkalmával díszes albummal és egy ezüst Justitia-szoborral lepték meg. Az album kiállítása Schickedanz Albert építész keze munkája, a szobrot Strobl Alajos tervezte. Az ezüst szobrocska a sarkalatos erények közé tartozó igazságosságot testesíti meg, egy többlépcsős talapzaton trónoló római patricusnő alakjában – és Kozma Sándor ügyészi (és emberi) lelki tulajdonságaira utalva – a közismert Justitia-ábrázolást kissé átformálja. Szeme nincs bekötve, tisztán óhajtja látni az előtte lezajló eseményeket. Kardját térdén nyugtatja, bal kezében mérleget tart, erre s még inkább a törvénykönyvre támaszkodik. Justitia őrzi Kozma sírját is. A síremlék tervezésére hirdetett nyílt pályázatot 1902-ben Kallós Endre nyerte, aki az istennő koronás fejét római oszlopra helyezte. Az oszlop tövében gyászba borult férfialak ül. Viselete – tógája – is a jogtudományok alapjául szolgáló római jogra utal. Lábánál a törvénykönyv, támasz és biztosíték. A sírfelirat tömören foglalja szavakba „az első pesti királyi főügyész” tevékenységének jelentőségét: „Az igazság és emberszeretet apostola. A magyar jogérzet megtestesülése. A királyi ügyészség apja és mindörökké vezérszelleme.”