A halott katona nem ellenség

Bár idén szeptemberre tervezték az oroszországi Rudkinóban a II. Magyar Központi Katonai Temető megnyitását, de a moszkvai ígéret ellenére ez egy hónappal csúszni fog. Megállapítható: keskeny mezsgyén lépegetnek a diplomáciai tárgyalásokon magyarok és oroszok, amikor is a második világháborús halottaik emlékhelyeiről egyezkednek.

Jószerivel az egyetlen élő katonai kapcsolat az Orosz Föderáció és Magyar Köztársaság között, amit a magyar–orosz kormányközi hadisírgondozó vegyes bizottság képvisel – szögezi le Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. A moszkvai 1995-ös megállapodást követően alakult meg a magyar Honvédelmi Minisztériumon belül a Hadisírgondozó Iroda, Oroszországban pedig a Vojennije Memoriáli, amely az időnként lábrakapó tévhitekkel szemben nem orosz civil szervezet, vagy alapítvány, hanem orosz kormányalapítású szerv. Ez utóbbi nagyon lényeges momentum, hiszen mint ilyennek, kötelezően végre kell hajtania kormánya utasításait. A Vojennije Memoriálival korrekt és emberi hangú tárgyalásokat folytattak a magyarok – erősíti meg Holló tábornok, s Moszkva is készségesnek mutatkozott az országa területén elesett magyar katonák, elhunyt hadifoglyok és munkaszolgálatosok temetőinek, emlékhelyeinek ápolása, rendbetétele, illetve az exhumálások végrehajtása ügyében.
A halott katona nem ellenség, e mondat jelszóként is elhangzik eleget mindkét országban, ám időről időre sérelmek fogalmazódnak meg, sebek szakadnak föl. Nem utolsósorban azért is, mert a második világháborúból vesztesként kikerülő Magyarország negyvenévnyi diktatúra után, tizenkét évvel a rendszerváltás kezdetétől fogva óvatosan és bizonytalanul, kritikusan és önkritikusan dolgozza föl történelmi szerepét az elmúlt század infernójában. És Oroszország? A szintén sokat szenvedett orosz népnek nem fájhat a magyar fájdalom…
A pokoli háború megkínozta őket, a kommunista diktatúra pedig kőbe véste történelemszemléletüket. Nemrégiben a magyar hadifoglyok sírjait is megrongálták a Moszkva környéki Krasznogorszkban, s Rudkinóban is sértődötten tiltakoztak a háborús veteránok a magyar temető szeptemberre tervezett ünnepélyes avatása ellen.
Holló József maga is többször járt az oroszországi egykori második világháborús hadszíntereken, s az eredményeket sorolja, amelyeket a hosszú némaság évtizedei után elértek. A kormányközi tárgyalások nyomán, a magyar államdósság terhére 889 temetési helyet azonosítottak be eddig, s ha csikorogva is, de nyílik az orosz levéltárak ajtaja. A keleti hadszíntéren 1941 és 1944 között 75-80 ezer magyar katona lelte halálát, a hadifogolytáborokban pedig több mint 300 ezren vesztették életüket. A csaknem ezer temetési helyből 429 hadifogolysírokat őriz, lakossági bejelentések alapján további 460 temetési helyet azonosítottak a magyarországi és az orosz dokumentumokkal összevetve. Megépült nyolcvan hadifogoly-temető, s 159 hadifogoly-emlékmű, e helyeken kétnyelvű felirat hirdeti: itt magyar hadifoglyok nyugszanak, a második világháború áldozatai.
A szovjet államadósság terhére tízmillió dollárt különítettek el az oroszok, ez azt jelenti, hogy felénk ezt az összeget nem kell visszafizetniük, hanem a hadisírokra fordítják. Eddig csaknem nyolcmillió dollárt költöttek el, Holló tábornok információi szerint a Vojennije Memoriáli mindig egyezteti a költségeket és a végrehajtott eljárásokat a magyar Hadisírgondozó Iroda illetékeseivel. Politikai és érzelmi szempontból is jelentős állomásként könyvelhető el az I. Magyar Központi Katonai Temető elkészülte a voronyezsi Bolgyirevkában (a Don-kanyar helyszíne), az 1998-ban felavatott sírkertben 8375 magyar katonát és munkaszolgálatost helyeztek örök nyugalomra. A II. Magyar Központi Katonai Temető szintén a voronyezsi területen, Rudkinóban készült el, ide 11 771 hősi halált halt honvédot és munkaszolgálatost temettek el újra az exhumálások és azonosítások után. Itt, a Don-kanyarban pecsételődött meg a 2. Magyar Hadsereg katonáinak sorsa 1943. január 12. reggelén, az urivi áttörés tragédiája ismert. A rudkinói temetőbe a körzetben az áttörés során elesett katonák földi maradványait gyűjtötték össze a Vojennije Memoriáli szakemberei.
A rudkinói temető körül egy ideje zavart tapasztaltak a magyarok, melynek okai természetesen ezúttal is politikaiak. A Vojennije Memoriáli vezetője, A. N. Bisztrickij készséges, ám Voronyezs tavaly megválasztott kormányzója erős szavazóbázisa miatt hezitál. Moszkva messze van, s vidéken állni látszik az idő. Nemrégiben az orosz fél részéről kezdeményezett találkozó is meghiúsult, mivel a magyar küldöttséget nem fogadta a kormányzó, V. G. Kulakov. Azóta ugyan kimentette magát, mondván, eltörött a lába az ominózus időpontban, de a helyi sajtó magyarokat bíráló hangneme is megerősíti, hogy a voronyezsiek közül számosan vegyes érzelmekkel viseltetnek a megbékélés iránt. Hírlik, Kulakov az idősek voksaival ülhetett székébe, köztük veteránok, katonák, elkötelezett kommunisták, akikhez aligha jutott el az oroszországi rendszerváltozás híre. A megcsontososodott ideológia, a szegénység és az elkeseredettség nagy úr, az ellenséges katonák temetőire az új században is haragszanak, s nem kizárólag a magyar sírokat rongálták meg Krasznogorszkban sem. Az itt pihenő félezer idegen katonáért tizenkilenc nemzet hullatta könnyeit, köztük mindössze 27-en voltak magyarok. Az ő keresztjeiket is ledöntögették, amelyeknek helyreállításához már hozzá is fogtak. A Don menti falvak lakossága azonban az egyszerű ember szívélyességével és belátásával viseltetnek a hozzájuk hasonlóan hétköznapi sorsot szenvedett magyar katonák iránt. Az öregek visszaemlékezései szerint a háborús viszonyok ellenére a magyarok emberségesen bántak a helyi néppel. Segítettek az aratásban, a házimunkák elvégzésében, az állatok körül, hiszen ők is az otthon maradottakra gondoltak.
A rudkinói temető műszaki átadása végül is megtörtént, a három és félhektáros területen ötvenezer magyar katona lelheti meg remélhetőleg végső nyughelyét. Az egyedi sírok körül elhelyezett márványtáblákon olvasható egyelőre a közel 12 ezer hősi halott neve. Holló tábornok legfrissebb értesülése szerint a voronyezsi körzetben ismét ismeretlen magyar hadifogoly-temetőre bukkantak a kataszterlapok rendezése közben, mintegy 480 elhunyt magyar hadifogoly neve került elő. Moszkva továbbra is ígéri a hadisírgondozás folytatását, a diplomácia működik. A magyar küldöttség fotókkal, dokumentumokkal bizonyítja: hazánkban is gondozzák a szovjet katonák nyughelyeit, sőt, a budapesti Szabadság téri emlékmű is állítólag ezért kerül vissza a helyére a mélygarázs építése után, noha már nincsenek alatta emberi maradványok. Az exhumált testeket katonai tiszteletadás mellett temették el nemrégiben a Rákoskeresztúri új köztemető szovjet parcellájába.
Gesztusok és köszönet. Ez a magyar törekvés, s az oroszországi magyar emlékhelyek fölül is oszlani látszanak a sötét felhők – bizakodik Holló József vezérőrnagy. Az októberi avatásra az orosz–magyar vegyes bizottság elnöke, Kirillin vezérőrnagy is ígéretet tett, mindkét állam részéről miniszteri szintű, vagy még magasabb rangú résztvevőkkel történő képviselet várható. A hamarosan sorra kerülő moszkvai magyar napokon is szóba kívánja hozni a magyar fél a második világháborús hadisírok ügyét a megnyugtató rendezés érdekében. Magyar zarándokutak szervezése érdekében is hamarosan lépéseket tesznek, szögezte le a tábornok.