Abu Nidal lehet Bagdad veszte

Mikor kiderült, hogy meghalt a világ második legkeresettebb terroristája, a palesztin Abu Nidal, sokan fellélegeztek. A terrorvezér az Arafat-féle irányzat kérlelhetetlen ellenzője volt, sokszor mérsékelt palesztinokat gyilkoltatott meg legényeivel. Abu Nidalt Bagdadban érte utol a halál s ez sokkal többet jelent az Atlanti-óceán túlpartján, mint a terrorizmusellenes hadjárat újabb győzelmét.
Irak ugyanis egyre inkább a terrorizmust támogató ország hírébe keveredik, bármennyire is cáfolta ezt az elmúlt években. Amerikai vezetők, akik már hónapok óta Szaddám Huszein országa és az al-Kaida összefonódásáról beszélnek bizonyítékok felmutatása nélkül, most igazolva érezhetik elméleteiket. Amerika harmadik számú közellensége (Oszama bin Laden és Szaddám Huszein után) ugyanis Bagdadban élt, senkitől sem zavartatva. Ezek után Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter már tényként közölhette, hogy az al-Kaida sok iraki településen aktívan jelen van. Tarik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes pedig továbbpaszszolta a labdát s a Dzsalal Talabani vezette Kurd Hazafias Unió által ellenőrzött északi országrészt vádolta a terrorszervezet befogadásával. Ari Fleischer fehér házi szóvivő pedig már az iraki rendszer és a nemzetközi terrorizmus közötti „cinkos kapcsolatról” beszélt. A kör bezárult.
Abu Nidal személye így casus belli lehet Amerika számára. A régen keresett bizonyíték megvan s így könnyen lehet Irak esetére alkalmazni a terrorellenes háború sémáját. Pedig Abu Nidal halála körül nincs minden rendben. Bagdad váltig állítja, nem tudott a terrorista ottlétéről, csak az utóbbi napokban üzent neki egy „meg nem nevezett arab ország”. A letartóztatására érkezett iraki rendőrök azonban – állítólag – már nem tudták megakadályozni Nidal öngyilkosságát.
Furcsa gondolatokat szülhet a terrorvezér halála s az azt követő hercehurca. Vélhetően Abu Nidal halálának vagy Amerika, vagy Irak sokat köszönhet – bár valószínűleg Irakot már semmi sem menti meg. Ha Abu Nidal beszélt volna, talán kiderült volna, hogy valóban álnéven, illegalitásban élt Bagdadban s orránál fogva vezette az egész iraki hírszerzést. Ekkor viszont felmerülne Amerika felelőssége is az ügyben. A terrorvezér évek óta hallgat, s most egyszerre megjelenik a haláláról szóló konspiratív elmélet. Az Irak elleni támadásra az Egyesült Államok éppen indokot keres s egyszerre tálcán kínálják neki a világ egyik legelzártabb társadalmából a friss információt, amely alapján megindulhat a hadi gépezet. Addig ugyan eltelik még néhány hónap, de az alapok lerakásához éppen elegendő lehet a terrorvezér csúfos bukása a célországban.