Főként mezőgazdasági kérdések kerültek tegnap terítékre a johannesburgi csúcs második napján, miközben zárt ajtók mögött a küldöttek intenzív megbeszéléseket folytattak egyebek között a tisztább energiafelhasználásról, valamint arról, miként lehetne a vízellátást megnyugtatóen biztosítani a fejlődő világ országaiban. A résztvevők célja, hogy belátható időn belül felére csökkenjen azoknak az embereknek a száma, akik jelenleg nem jutnak rendszeresen tiszta vízhez (ők most körülbelül egymilliárdan vannak), és ugyancsak jelentősen redukálódjon azoknak a száma (mintegy kétmilliárd emberről van szó), akik híján vannak a megfelelő közegyészségügyi szolgáltatásoknak. Ehhez külön tervet szeretnének kidolgozni a küldöttek, amely nemcsak a szegényebb országok közműhálózatának kiépítéséhez járulna hozzá, de segítséget nyújtana a mezőgazdasági termelékenység növelésében is. A résztvevők egyébként abban reménykednek, hogy a tanácskozás végeztével, azaz szeptember 4-én konkrét „cselekvési tervet” fogadhatnak el. A fejlődő országok mindamellett azt remélik, hogy a gazdagabb nyugati államok növelik majd fejlesztési segélyeiket, és nagyobb hozzáférést biztosítanak piacaikhoz.
Az egészségügyi helyzet javítása érdekében azonban a fejlődő országok tevékeny részvételére is számít az Egészségügyi Világszervezet. A WHO azt követeli a fejlődő országoktól, hogy növeljék egészségügyi kiadásaikat: a kiadások megduplázásával évi 60 milliárd dollárra, 2010-ig mintegy nyolcmillió emberélet lenne megmenthető. David Nabarro WHO-igazgató szerint a politikusoknak úgy kellene tekinteniük az egészségügyi szektort, mint a jövőbe történő beruházást, s nem kizárólag költségtényezőként kezelni azt. A fejlődőktől megkívánt emelés felét, 15 milliárd dollárt a WHO szerint a fejlett államok adhatnák, amelyek eddig évente hatmilliárd dollárral támogatták a fejlődők egészségügyét. A pótlólagos anyagi forrásokból különösen a sűrűn lakott ázsiai kontinens profitálhatna.
Közben a nem kormányzati szervezetek képviselői arról panaszkodnak, hogy nem jutnak be a konferenciára, így nem is vehetnek részt a megbeszéléseken. A dél-afrikai lapok egyébként még mindig nagy teret szentelnek a tüntetők és a rendőrök összecsapásainak. Sajtóhírek szerint a világ egyik legveszélyesebb városában a továbbiakban is szükség lesz arra a tízezer rendőrre, akiket külön erre az időszakra Johannesburgba rendeltek. A különleges biztonsági intézkedésekre nemcsak a globalizációellenes tüntetők miatt van szükség – a konferencián mások mellett száz állam- és kormányfő is részt vesz.
A magyar küldöttséget Szili Katalin vezeti. Az Országgyűlés elnöke tegnap Namíbiában megbeszélést folytatott Sam Nujoma államfővel, továbbá Hage Geingog miniszterelnökkel.
Horrorfilmet lehetne forgatni a Népligetben + videó
