Az illatok hatnak ránk

Néha elég egy szippantás a levegőbe, s valamilyen illatot érezve emlékezetünkből előkerül egy régi tárgy, egy régen nem látott ismerős képe. A szaglás velünk született képesség, egyik legerősebb érzékünk. Az állatvilágban rendkívül nagy szerepe van, de az ember is gyakran hagyatkozik az „orrára”.
Az illatok erősen befolyásolják közérzetünket. Azonnal éhesek leszünk, ha valahonnan finom étel szagát érezzük, illata miatt megkívánjuk a kávét, a frissen sült kalácsot. De taszítani is tudnak az illatok. A kellemetlen szagélményt nem felejtjük el, nem szívesen megyünk még egyszer oda, ahol ilyet tapasztaltunk.
Az emberek közötti vonzalom kialakulásában is szerepük van az illatanyagoknak. Mindenkinek saját illata van, s ezt mások vagy szeretik, vagy nem. Nem ugyanazok az illatok vonzóak a keleti népek számára, mint a nyugaton élő embereknek, s mást tartanak kellemesnek a gyerekek, mint a felnőttek. A kisgyerekek a legérzékenyebbek a szagokra. Sok szülő tapasztalta, hogy ha addig ismeretlen ételt ad a kicsinek, az beleszagol, és undorral elfordul, meg sem akarja kóstolni.
A pszichológusok szerint az ember illata tükrözi fizikai és lelki állapotát, sőt szociális körülményeiről is árulkodik. A jó szagok kellemes hatását már az ősember is fölfedezte, időszámításunk előtt a negyedik évezredben már készítettek illatanyagokat. Az e témában mindeddig legrészletesebb irodalmi alkotás, a Babucs Éva által szerkesztett és a Geomédia gondozásában megjelent Parfümkönyv szerint korai elődeink oly nagyra értékelték az illatokat, hogy az isteneknek ajánlották fel áldozati szertartásokon. A történelemben „jó és rossz illatú korszakok” váltakoztak. Az ókori Egyiptomban, a Római Birodalomban és a görögöknél valóságos kultuszuk volt az illatszereknek. A középkor viszont nem éppen kellemes illatfelhőiről maradt emlékezetes az irodalmi alkotásokban, a rendszeres tisztálkodás sem a szegények, sem a gazdagok szokásai között nem szerepelt. A rossz szagok elűzésére fejlődött ki egy mesterség, a parfümgyártás, amely ma az egész világ egyik legsikeresebb, legtöbb pénzt hozó iparága.
A parfüm, kölni napjainkban a személyi higiénia részévé vált. Rengeteg változatuk kapható. A nagy cégek egy-egy típushoz kreálnak új illatokat. Ma a dinamikus, sportos, nőies, romantikus és üzleti érzékkel megáldott hölgyek számára készül a legtöbbféle parfüm. A férfiillatok kitalálói pedig a harminc év körüli, erős, határozott, ugyanakkor érzékeny, uralkodni tudó, de megértő férfitípust tekintik ideálisnak.
Illatszerekhez bárki könnyen hozzájuthat. De nem mindenki tudja, hogyan kell kiválasztani, használni őket. Egy parfümnek sohasem szabad uralnia a környezetet, a kevesebb és finomabb mindig több. Nappal a könnyebb, este a pikánsabb illatok javasoltak. Nyáron a friss, a virág- és gyümölcs-, télen a fűszeres illatok a legkellemesebbek. Parfümből elég egy csöpp a fül mögé, a könyökhajlatba vagy a csuklónál található verőérre – ezek a legmelegebb területek, itt fejti ki a legjobban a hatását. Aki gyakran cserélgeti a parfümjét, vigyázzon, hogy a ritkábban mosott ruhákra ne kerüljön belőle, mert a különböző illatok keveredése a szekrényben nem mindig jó hatású.
Ha parfümöt akarunk ajándékozni, vegyük figyelembe az illető életkorát, életmódját, stílusát. Fiatal, sportos nőhöz egészen más illik, mint egy érettebb, romantikus asszonyhoz. Ha bizonytalanok vagyunk, válasszunk klasszikus márkát, ne kísérletezzünk újdonsággal, mert meglehetősen sokba kerül.