Boros átvilágíttatná magát

Boros Imre szerint az szt-tiszti múltjáról szóló dokumentumok hamisítványok. Úgy véli, a Népszabadságban megjelent, valamint a birtokában lévő áldokumentum között eltérések vannak. A lapban közzétett iraton például nem szerepel iktatószám, a parancs sem a D–8-as titkos fedőkód alatt, hanem teljes név alatt látható. Az egykori miniszter felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a nyugdíjba helyezési áliratok alapján 1990. április elsejétől lenne nyugdíjas, ám nyugellátásban azóta sem részesült, sőt rendszeresen fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Boros Imre kiemelte: kivárja a törvényes állapotot, s akkor vizsgálatnak veti alá magát.

Nem tudom, hány áldokumentum létezik még, amellyel engem akarnak lejáratni. Az szt-tiszti múltamat firtató áliratot a Népszabadság szombati száma hiányosan, csak félig közölte, majd a szerdai számban már teljes méretben. Igaz, ez sem tökéletes, hiszen nem szerepel rajta az iktatószám, s számos eltérés van a lap által közölt hamisítvány és a nálam lévő áliratok között. Ezek pedig engem igazolnak – nyilatkozta lapunknak Boros Imre volt PHARE-miniszter, MDF-es országgyűlési képviselő. A politikus szerint valótlant állít a laptársunknak nyilatkozó szakértő is, aki kifejtette: „…a Népszabadságban csak részleteiben közölt leszerelési parancs, amelynek nyugdíjvonzata is lehet, a kialakult gyakorlatnak megfelelően csak a teljes nevet tünteti fel”. Boros Imre állítását azzal támasztja alá, hogy Medgyessy Péter szolgálati viszonyának megszüntetésekor is a titkos fedőkód szerepelt, s nem az érintett neve. Ráadásul a Boros Imrénél lévő dokumentumon a név és a titkos fedőkód is szerepel. Érvelését folytatva Boros hangsúlyozta: a nyugdíjba helyezési hamisítvány alapján 1990. április elsejétől vélhetőleg a kinevezési okmányban megjelölt anyagi feltételek figyelembevételével nyugdíjas lenne. Nyugellátásban viszont sem akkor, sem azóta nem részesült, sőt folyamatos munkaviszonya miatt rendszeresen fizeti a társadalombiztosítási járulékot, amelyet nyugdíjasként nem kellene tennie. Boros Imre kiemelte: az álleszerelési parancs kiállításának dátuma 1990. március 31., szombat. Az egykori miniszter továbbra is elképzelhetetlennek tartja, hogy egy parancsot szombaton írjanak alá, s véleménye szerint igazát bizonyítja az is, hogy más esetekben soha nem egyezett meg a parancs kiállításának dátuma és hatálybalépésének időpontja. – Így szánalmasnak tartom azokat a véleményeket, amelyek a hamisítvány létét és elemeit próbálják megmagyarázni – tette hozzá Boros, aki elképzelhetetlennek tartja azt is, hogy a kinevező parancsot a belügyminiszter írja alá, majd a nyugdíjba küldő iratot egy ezredes, s így az utóbbiról nem a kinevezéssel azonos szinten döntenek.
Boros kiemelte: Medgyessy Péter esetében is mind a kinevezést, mind a szolgálati viszony megszüntetését a belügyminiszter írta alá.
Hozzátette: a múltját befeketítő hamisítványokkal már a kilencvenes évek elején, majd a közelmúltban is találkozott, miután egy jóakarója átadta neki azokat. Mint mondta, ügye mintapéldája annak, hogy léteztek módszerek arra, miként kell valakit besározni úgy, hogy az illető nem követett el semmit. Emlékeztetett a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatójának, Nagy Lajosnak a közelmúltban az ATV televízióban tett nyilatkozatára is, miszerint megfelelő módszerek voltak arra, hogy valós ügynökök múltját kifehérítsék, de arra is, hogy ártatlan embereket keverjenek gyanúba. Az egykori miniszter a két, általa áldokumentumnak nevezett irat közötti eltéréseket ismertetve elmondta: a birtokában lévő nyugdíjba helyezési áldokumentumon édesanyja neve helytelenül N-nel, míg a Népszabadságban közöltben – helyesen – S-sel kezdődik. Boros szerint a szombati Népszabadságot megfigyelve látható, hogy édesanyja családi nevének kezdőbetűjét valaki „megmanipulálta”. Boros Imre kifejtette: a kérdés rendezését fontosnak tartja, ezért a törvényes állapot létrejötte után aláveti magát a vizsgálatnak.
*
A Mécs-bizottság akkor sem hozhatja nyilvánosságra a titkos információkat, ha Kiss Elemér vagy bárki más feloldja a dokumentumokat a titkos minősítés alól – mondta lapunknak Kövér László. A Fidesz választmányi elnöke hangsúlyozta: a bizottság nincs döntési helyzetben, mivel az ellenzék nem vesz részt a munkájában. Hozzátette: azt a személyiségi jogok védelme miatt sem lehet nyilvánosságra hozni az érintettek hozzájárulása nélkül, ennek kapcsán az adatvédelmi biztos állásfoglalása az irányadó. A politikus ízléstelen színjátéknak nevezte a volt kormánytagok esetleges állambiztonsági múltjáról szóló kiszivárogtatásokat. Úgy fogalmazott: miután a szocialisták nem tudták bebizonyítani, hogy Medgyessy Péter miatt bukott el a hidegháborúban a Szovjetunió, megpróbálnak mindenkit – elsősorban a polgári oldal politikusait – besározni. Az iratok megbízhatósága kapcsán emlékeztetett arra, hogy Horn Gyula karhatalmista múltjáról is eltüntették a dokumentumokat, így Kövér László szerint „ezektől az emberektől bármi kitelik”.
***
Vizsgálódik az ORFK. Tegnap az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága feljelentéskiegészítést rendelt el a Népszabadság augusztus 17-i számában megjelent, Boros Imre titkosszolgálati múltjával kapcsolatos dokumentumok miatt. A Népszabadságban közölt irat arról tesz említést, hogy Borost 1989-ben D–8-as jelzéssel a III/II-es csoportfőnökség szigorúan titkos állományú tisztjének nevezték ki. A nyomozók hivatalból kezdték meg a vizsgálatot a Népszabadság ellen, és a feljelentéskiegészítés alapján szakértők bevonásával döntik el, hogy elrendelik-e majd az államtitoksértés vagy más bűncselekmény alapos gyanúja miatt a nyomozást – tájékoztatta lapunkat Németh Lajos alezredes, az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese. (Sz. Á.)