Cegléd Barátainak Köre

Húsz esztendeje alakították meg egykori és jelenlegi ceglédiek a baráti körüket, hogy összefogják a város gazdasági és szellemi értékei iránt érdeklődőket, tenni akarókat. Akkoriban nem különösebben üdvözölte a hatalom a civil szervezeteket, de a lokálpatrióták követték elődeik jó szokását. Az egyesületi életnek ugyanis nagy hagyományai vannak a városban. Már a XIX. század utolsó harmadában számos gazdasági, kulturális, vallási és jótékonysági egylet, kör, társaság és kaszinó működött Cegléden 1949. évi erőszakos felszámolásukig, olvasható a baráti kör honlapján is. Nagyrészt ezekben szerveződött a város társadalmi élete.
A hatvanas évektől kezdve, különböző védőernyők alatt, ismét alakultak társadalmi szervezetek. Ideológiailag ugyan ellenőrizték működésüket, ám a különféle meggyőződésű embereket összekovácsolta a nemes cél, s szinte teljesen sikerült háttérbe szorítani a politikát. A helytörténet, a lokálpatrióta hagyományok ápolása mindig jó ok volt arra, hogy különböző rendű és rangú, ám lakóhelyüket nagyon szerető emberek szót értsenek egymással.
Az irodalmi társaság és a városszépítő egyesület mellett 1982. szeptember 25-én, Kossuth ceglédi beszédének évfordulóján alapították meg a Cegléd Barátainak Körét. Akkor 115-en voltak, most kicsit többen, másfél százan jegyzik tagságukat. Számosan az alapítástól fogva tagjai a társaságnak, miniszter, államtitkár, egyetemi rektor, tudós, pap, gazdasági vezető, mérnök, tanár, orvos, költő, zenész, grafikus, fotóművész, újságíró és színész található köztük.
A baráti körnek két kiadványa is megjelent Ceglédi emlékek és Tisztelet Ceglédnek címmel, amelyekben elsősorban a baráti kör tagjai írták meg visszaemlékezéseiket a város múltjáról, érdekes eseményeiről és személyiségeiről.