Csupa virág hírös város

Csodájára járnak a belváros rekonstrukciójának Szegeden. Nemcsak a patinás épületek pompáznak eredeti színükben, hanem a muskátlikkal, pálmafákkal feldíszített terek és utcák is, az önkormányzat főkertésze, Forró Mariann káprázatos és bátor terveinek köszönhetően. A szegedi főépítész, Novák István szerint a siker titka főleg abban rejlik, hogy a rehabilitációs tervek előtt megkeresték a levéltárban a száz-százötven éves belvárosi házak dokumentumait.

A hárommilliárd forintos költségvetés mellett a sikerhez az is hozzájárult, hogy az építészeti értékek mentését semmi ne akadályozza. A kilencvenes évek elején a helyi társadalom szinte késhegyig menő vitát folytatott arról, hogy magántulajdonba adják-e az önkormányzati lakásokat a belvárosban. Szerencsére ezt az ötletet a képviselők elvetették, így senki sem akadékoskodott, amikor a felújítás idején egy-két évre ki kellett költöznie régi lakásából. (Az épületek nagy része már alá volt dúcolva.) Ha magántulajdonba került volna a belváros, akkor sokkal vontatottabban halad a rehabilitáció, állítja Novák István. A főépítész nem győzi hangsúlyozni, hogy a mai pompához szükség volt Lechner Lajos rendkívüli városrendező munkásságára, akinek tervei alapján építették újjá Szegedet az 1879-es nagy árvíz után. A Tisza annak idején egy éjszaka alatt lemosta a föld színéről a nyolcszáz éves várost. Az újjáépítést a párizsi modell szerint sugárutas és körutas szerkezet alapján úgy indították el, hogy máig maradandót alkossanak. A mai szegedi városmagnak az a legfőbb bája, hogy épületei egy időben születtek, egységes képet mutatnak, és ettől egyedülállónak számít Európában.
A rekonstrukció még nem fejeződött be. A városi főépítész örül annak, hogy társadalmi vitában a lakosság úgy döntött, a felújítást a Tisza folyásával egyező irányban, az egyetemi negyed felé folytassák, amely még a belváros stratégiailag fontos része. Így el tudják tüntetni azokat a torzulásokat, amelyeket a hetvenes-nyolcvanas években ejtettek a védett városképen.
Akkor a Fogadalmi templom közelében panelből szereltek öszsze egy áruházat, ami szálka a helybeliek szemében. Humanizálni szeretnék a beton tömbház riasztó homlokzatát, amit valószínűleg oly módon tesznek, hogy tükrökből függönyfalat húznak elé. A rekonstrukció kiterjed a sétálóutcára és a Hősök kapujára – Aba Novák Vilmos freskóival –, ahol a hatalmas szabadtéri festmény határolta városnegyed keresztirányú utcáiban teraszokat, pihenőket alakítanak ki. Nevezetes pontja lesz a városnak az a hely, ahol megcsinálják a Szent László-kutat. A rehabilitáció újabb szakasza kétmilliárd forintba kerül, a munkát jövőre kezdik, és egyúttal az üres tömbbelsőket is beépítik.
Valószínű, hogy az európai építészszakma is felfigyel azokra a történésekre, amelyek 2004-ig bekövetkezhetnek a Tisza partján. Jövőre lesz ötszáz éves az alsóvárosi gótikus templom, amely azért számít ritkaságnak, mert a középkorból csak néhány épület maradt fenn az Alföldön. Addigra szeretnék befejezni a ferencesek kolostorának, illetve annak a térnek a rehabilitációját, ahol a templom van.
Fiatalabb a kolostornál, de 2004-ben százéves születésnapját ünnepelheti Magyarország első vasbeton szerkezetű víztornya, amely hasonmása a margitszigetinek. Kultúrtörténeti szempontból is jelentős, mert megléte előtt a város lakossága a Tiszából nyerte az ivóvizet.
A közelmúltban láttak napvilágot azok a tervek, amelyek szerint Szeged főterét, a Széchenyi teret a Tisza irányában megnyitják.