Együttműködést szorgalmazó visegrádiak

Az őszi prágai NATO-csúcsról és az Európai Unió tervezett keleti bővítéséről is szó esett tegnap a visegrádi országok államfőinek csonka csehországi csúcstalálkozóján. A három résztvevő egyetértett abban, hogy tartani kell az uniós bővítés eredeti forgatókönyvét.

Hasznos lenne, ha sikerülne intézményesíteni a visegrádi négyek és az Európai Unió együttműködését a természeti katasztrófák megelőzésében, illetve a károk helyreállításában – vélte Mádl Ferenc köztársasági elnök, miután a kelet-csehországi Castolovicében találkozott a visegrádi országok államfőivel. A csúcstalálkozón – Václav Havel meghívására – a magyar köztársasági elnök és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő vett részt, Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök azonban betegsége miatt lemondta részvételét.
Az ünnepélyes fogadtatást követően az államfők háromnegyedórás magánbeszélgetést folytattak. A hivatalos tárgyalások után Mádl Ferenc együttérzéséről biztosította az árvíz sújtotta Csehországot, s kijelentette, hogy Magyarország jelentős anyagi segítséget nyújt a cseheknek a károk felszámolásához. „Ez a segítség egyfajta európai tudat megnyilvánulása országainkban” – szögezte le az államfő, aki a magyar segítség több konkrét példáját is felsorolta.
Havel megköszönte a magyar és a lengyel köztársasági elnöknek az országuk által Prága iránt kinyilvánított együttérzést, valamint az országának nyújtott konkrét támogatást, s ezt a régióbeli kapcsolatok szempontjából is igen fontosnak minősítette.A több mint kétórás megbeszélések középpontjában az árvízi helyzet mellett a visegrádi országok euroatlanti törekvései álltak, így egyebek mellett szó esett az európai integrációról, az Európai Unió bővítéséről, valamint az őszi prágai NATO-csúcsról. Természetesen terítékre kerültek a visegrádi együttműködés időszerű kérdései is. „Egyetértettünk abban, hogy az EU-bővítés korábban megállapított forgatókönyvét be kell tartani” – nyilatkozta a találkozó után Kwasniewski. A három államfő abban is egy véleményen volt, hogy a csatlakozással kapcsolatos népszavazást a jövő tavasszal gyors egymásutánban lenne jó megtartani, hogy ezzel az európai uniós tagországok közvéleményét is meggyőzzék a bővítés helyességéről. Kérdésre válaszolva a lengyel elnök leszögezte: „Ha a csatlakozás jelenlegi támogatottságát figyelembe véve szeretnénk megtartani a népszavazást, akkor a referendumra először Magyarországon kerülne sor”. Mádl újságíróknak elmondta, hogy Magyarországon a lakosság mintegy 80 százaléka támogatja az uniós csatlakozást. Lengyelországban és Szlovákiában a támogatás 66-65 százalék körüli, míg Csehországban mintegy 50 százalékos.
A novemberi prágai NATO-csúccsal kapcsolatban Havel leszögezte, hogy a tanácskozás nemcsak a szervezet várható bővítése miatt lesz fontos, hanem azért is, mert a NATO-nak is újból meg kell határoznia önmagát. Az államfők méltatták a visegrádi együttműködést, és hangsúlyozták: erre azután is nagy szükség lesz, hogy a visegrádi országok belépnek az EU-ba. Mádl Ferenc bejelentette, hogy a visegrádi négyek jövő évi államfői csúcstalálkozóját Magyarországon tartják, s erre partnereit már meg is hívta. A találkozó lehetséges színhelyéül Budapestet vagy Visegrádot említette.