Elhagyta Magyarországot a dunai árhullám

Levonult az árhullám a Dunán, miután hétfő délután Mohácsnál is a leggyengébb, első fokú árvízvédelmi készültséget indokló vízszint alá húzódott vissza a folyó. A város feletti szakaszokon mindenütt apad a víz, sehol sem éri el a fővédelmi töltéseket, és a meteorológiai előrejelzések sem ígérnek jelentősebb mennyiségű csapadékot az elkövetkező napokra. A védekezés gyorsmérlege szerint a gátakon körülbelül 27 ezren védekeztek, mintegy ötmillió homokzsákot használtak fel a töltéseken, a vízügyi védekezés költsége 3,2, míg a helyreállításé 2,5 milliárd forintra tehető.

Mindenütt lebontják a homokzsákokból emelt töltéseket, az ideiglenes gátakat és a védekezéshez felhasznált építményeket a Duna magyarországi szakaszán. Jelenleg a legnagyobb veszélyt a folyó hordalékából származó fertőző anyagok és az átázott zsákok ürítése miatt fennálló környezetszennyezés jelenti. A jutazsákokat a környezetvédelmi felügyelőségek által kijelölt helyekre szállítják, kimossák, megszárítják és elraktározzák, hogy szükség esetén ismét fel lehessen azokat használni. A kiürített homokkal a töltések koronáján és az árvédelmi vonalakhoz vezető utakon keletkezett gödröket, egyenetlenségeket javítják ki. Az előzetes felmérések szerint tizenhárom Győr-Moson-Sopron megyei településen 89 ingatlanban keletkezett kár. A kedden megkezdődött helyszíni felmérések szerint a Szögye hullámterében álló, főleg magántulajdonú házak lakhatatlanná váltak, a legtöbb helyen azonban csak az épületek padlózata és vakolata vált használhatatlanná. Zajlanak az árvízi utómunkálatok a Dunakanyarban is. Szobon, Nagymaroson, Kismaroson és Verőcén a még megmaradt homokzsákok eltakarítása jelent feladatot. Ezután kezdenek hozzá a víz által elöntött területek fertőtlenítéséhez. A Pest megyei önkormányzat adatai alapján az utómunkálatok hozzávetőleg háromszázmillió forintot vettek igénybe, körülbelül annyit, mint a gát építése, így az árvízi védekezés hatszázmillió forintba került ebben a régióban.
A megyében hozzáláttak a felméréshez az önkormányzatok által felkért szakértők, de már az előzetes becslések szerint hozzávetőleg másfél milliárd forintra tehető a károk mértéke. Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) keddi sajtótájékoztatóján Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter bejelentette, hogy a vízügyi igazgatóság haladéktalanul megkezdi a tiszai és a dunai védművek felülvizsgálatát, hogy októberben a kormány elé terjeszthessék a fejlesztési terveket. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország az előző két hétben sikeresen megküzdött az elmúlt száz év legnagyobb dunai árvizével, és ez a jól szervezett együttműködésnek és összefogásnak, a védekezés magas színvonalú vezetésének és az időjárás jobbra fordulásának is köszönhető. Hozzátette: újra kell gondolni a védekezési rendszert, mert a jelenlegi túlságosan széttagolt, így nem alkalmas a hasonló árvizek megfelelő kezelésére. A miniszter szerint az önkormányzatoknak jobban meg kell gondolniuk, hogy milyen épületekre adnak építési engedélyt az ártereken, mert a védekezés költségei igen magasak.
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője arról beszélt, hogy az áradás 4381 építményt érintett, amelyből 2992 magántulajdonban van. Jelenleg hatszáz épületnél végeznek utólagos munkálatokat, de hónap végéig néhány kivétellel az összes kitelepített visszaköltözhet otthonába. Váradi József, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője hangsúlyozta, hogy igazolódott a vízügy korábbi előrejelzése: Magyarországon az év bármelyik szakaszában, bármelyik folyón kialakulhat árvíz. Közölte azt is: a Duna védvonalainak felülvizsgálati tapasztalata azt mutatja, hogy mintegy harminc kilométer hosszúságban 47 gyenge pont van a magyarországi szakaszon. A felülvizsgálat alapján elkészített, úgynevezett Duna-projekt kivitelezése húszmilliárd forintba kerülne.