Grúz hadművelet a Pankiszi-szorosban

Megkezdték a grúz biztonsági erők kedden a járőrözést a grúz–orosz határ közelében húzódó Pankiszi-szorosban, ahol korábban csecsen szakadár fegyveresek húzták meg magukat. A belügyi csapatok tucatnyi őrposztot állítottak fel a helyi falvakban, amelyek lakossága, úgymond „megértéssel fogadta” az akciót.
A Pankiszi-szorosba hétfőn több száz grúz rendőr nyomult be páncélosok támogatása mellett. A grúz hatóságok által eddig alig vagy egyáltalán nem ellenőrzött völgyben él a csecsen nemzetiségű grúz állampolgárok többsége, de itt húzza meg magát mintegy 7500 oroszországi csecsen menekült, továbbá becslések szerint mintegy nyolcszáz oroszországi csecsen szakadár fegyveres.
A Hvalindeli Gde című grúz napilap például – helyi lakosokat idézve – arról számol be, hogy Ruszlan Gelajev csecsen hadúr és több fegyverese néhány hete a szoros közelében fekvő tianeti járásban járt. A grúz állambiztonsági minisztérium néhány nappal ezelőtt még képtelenségnek nevezte a Gelajev grúziai tartózkodására vonatkozó orosz állításokat. A nehezen megközelíthető hegyvidék völgyszorosa kedvelt búvóhelye számos körözött köztörvényes grúz bűnözőnek is.
Moszkva hosszabb ideje nyomást gyakorol a grúz kormányra, hogy űzze ki a szorosból az ott megbúvó szakadár csecsen fegyvereseket. Múlt pénteken állítólag orosz vadászgépek grúz falvakat bombáztak a szorosban. Eduard Sevardnadze grúz elnök valamivel árnyaltabban fogalmazott, véleménye szerint a bombázás Vlagyimir Putyin orosz elnök tudta nélkül történt.
A Pankiszi-szorosban zajló hadműveletet kedden a helyszínen tanulmányozó grúz elnök mindenesetre az orosz gépek lelövésével fenyegette meg Moszkvát, ha az eset megismétlődik. Moszkva szerint segítsége nélkül aligha lehet sikeres a Pankiszi-szorosban zajló antiterrorista hadművelet, Tbiliszi azonban következetesen visszautasítja ezt.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap ezzel kapcsolatosan – nyugati sajtóvéleményekre is hivatkozva – nem tartja kizártnak, hogy amerikai katonák is megjelennek majd a Kaukázusban, miután Közép-Ázsiához hasonlóan ez a régió is Washington befolyási övezetévé válik.
Tbiliszinek az orosz és nemzetközi nyomás mellett gazdasági érdekei is fűződnek a rendcsináláshoz: a jórészt a szorosból kiinduló emberrablás miatt az országot messze elkerülik a külföldi befektetők. Az orosz sajtó egyébként szkeptikus a grúz fegyveres erők fellépésével kapcsolatban, mivel hírek szerint eddig nem sikerült a szorosban bujkáló fegyvereseket kézre keríteni, illetve emberrablók által őrzött túszokat kiszabadítani.

Orosz sikerek Csecsenföldön. Az orosz erők kedden bekerítettek mintegy hatvan csecsen szakadár fegyverest, s legkevesebb negyvenet megöltek közülük. Az orosz légierő és a tüzérség bombázza, illetve tűz alatt tartja a hegyvidéki területet. A feltehetően Samil Baszajev csecsen hadúr osztagához tartozó fegyveresek megpróbálnak kibújni az orosz tűz alól, de az előzetes adatok szerint legalább negyven társuk életét vesztette, tíz pedig orosz fogságba esett. A csecsenek közben gyakorlatilag megerősítették, hogy Aszlanbek Abdulhadzsijev parancsnok tűzharcba keveredett az orosz erőkkel, és az utolsó töltényig ellenállt. A negyvenéves Abdulhadzsijev Samil Baszajev oldalán részt vett a bugyonnovszki túszejtő akcióban. A szakadár vezető az egyik legaktívabb csecsen parancsnok volt. (MTI)