Internetes bankok a hőskor közepén

A korábban jósoltnál egyelőre kevesebben, mindössze kétszázezeren használják az internetes bankokat itthon, ám sokan csak passzív ügyfelek – jelezte a világhálós szolgáltatásokat kínáló hét bank és két takarékszövetkezet. A pénzintézetek többségénél már van mód pénzeink utalására, sőt némelyiküknél már a betéteket is le lehet kötni. Soványnak tűnik viszont a kínálat, ha hitelhez szeretnénk jutni, esetleg a bankcsoport egyéb tagjainak – biztosítók, értékpapírcégek – szolgáltatásait próbáljuk igénybe venni a neten. A bankok egyelőre nem jutottak közös nevezőre az elektronikus aláírás szabványának bevezetéséről sem.

Idén nyáron nagyjából 165 ezer lakossági és 45 ezer vállalati internetbanki ügyfélszerződése volt a hazai, eme üzletággal is foglalkozó hitelintézeteknek – derül ki lapunk összesítéséből. A kép némileg csalóka, hiszen a szerződöttek közül sem mindenki használja ténylegesen a világhálót. A Netsurvey Internetkutató Intézet tavaszi felmérése szerint 62 ezer privát ügyfél volt aktív internetes bankoló. Ez elenyésző szám ahhoz képest is, hogy a 8,3 milliós felnőtt lakosságból egyelőre mindössze másfél milliónyian férhetnek hozzá a világhálóhoz.
Nem meglepő módon az internetes bankolók többsége diplomás, vezető beosztású vagy vállalkozó, szellemi munkát végez, lakhelye Budapest vagy valamelyik megyeszékhely. Hatvan százalékuk középkorúnál fiatalabb. A GKI– Westel–Sun triásznak egy idén májusi felmérése szerint az itthoni bankügyfelek négy százaléka választja az internetes szolgáltatást is, míg Nyugat-Európában 18 százalék ez az arány. Sok hitelintézeti ügyfél nem is tudja, hogy kedvenc bankjánál ez a lehetőség is elérhető, ez lehet a viszonylag alacsony arány egyik oka – áll a felmérésekben. Az elenyésző számú vállalati ügyfél négyötöde pusztán számlalekérdezésre használja internetbankját – ez már a GfK Piackutató Intézet (igaz, még tavaly készült) összegzésében áll. A bankolók mindössze harminc-negyven százaléka utal vagy ad állandó megbízásokat a számítógép segítségével. Értékpapírügyletekkel pedig még csak pár százaléknyian foglalkoznak.
Itthon a kereskedelmi bankok közül eddig a Budapest Bank (BB), a CIB Bank, a Citibank, az Inter-Európa Bank (IEB), a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), az OTP Bank és a Raiffeisen Bank, továbbá két független takarékszövetkezet, az EuroDirekt és a HBW Express vezetett be internetbanki szolgáltatást. Általános a vélemény a bankszférában, hogy a közeli jövőben minden fontosabb piaci szereplő startol majd az interneten is. Néhényan – például az Erste Bank – már régóta ígérik a startot. Sok más hitelintézet viszont változatalanul csak telepített modemes elektronikus banki szolgáltatást ajánl. Márpedig az internetbank lényege, hogy a világhálón kívül semmilyen „segédeszköz” nem kell ahhoz, hogy az ügyfél a pénzintézettel kapcsolatba lépjen.
A társaságok szolgáltatási palettája meglehetősen hasonló – derül ki a bankok közléseiből. Általában mindenütt mód van a számlaforgalom és a korábbi egyenlegek, lekötött betétek mutatóinak lekérdezésére, forint- vagy devizaszámlák közötti átutalásokra, valuta- és devizaárfolyamok megtudakolására. Jobbára minden társaságnál módosíthatók a bankkártyás limitek vagy a különböző PIN-kódok is a monitoron. Több bank (így az OTP, a CIB, a K&H) lehetőséget teremtett hazai vagy külhoni pénzek lekötésére és a betétek feltörésére is. Sok helyütt javítják az ügyfelekkel való elektronikus párbeszéd lehetőségeit is, hiszen rengetegen kérnek különböző információkat bankjuktól. A még viszonylag egyszerű szolgáltatást kínálók – így a jelenleg csak a lakossági ágban jelenlévő Raiffeisen – is fejlesztenek: e társaság ígérete szerint ősszel teljesen megújítja internetbanki szolgáltatásait és emeli mostani, maximum félmillió forintnyi napi utalási limitjeit is.
Akadnak egyedi lehetőségek is a különböző pénzintézeteknél. Az IEB-nél például az átutalásoknál külön megtekinthető a várakozó vagy visszautasított megbízások listája. Az OTP Banknál az ügyfelek értékpapírokkal kapcsolatos megbízásaik alakulását is követhetik (a társaságnál elektronikus úton befektetési jegyek, állampapírok vehetők, sőt utalni lehet az értékpapír- és pénzszámla között is). Munkanapokon délelőtt a „hagyományos” utalások mellett azonnali, de drágább (úgynevezett VIBER) utalásokra is mód van. On-line utalások és a számlák napközbeni, valós idejű státusának megtekintése a Citibank vállalati, illetve a BB – amely internetbankjával idén júniusban startol – összes ügyfele számára is lehetséges. Érdekes ötletekkel rukkolt elő a saját internetbankjával tavaly decemberben – egyelőre csak a privát szektor számára – előlépő K&H: itt többek között az Axelero internetszolgáltatására és a Pannon GSM kártyák egyenlegére lehet feltöltési utalásokat adni a bankszámláról.
Itthon ma a legszélesebb internetbanki szolgáltatási paletta valószínűleg a CIB Banknál érhető el, ugyanis e társaság az eddig említett lehetőségek szinte mindegyikét kínálja a neten. Csak pár példa: a Pannon- mellett itt Westel-kártyák is feltölthetők, a befektetési jegyek, állampapírok mellett a hitelintézet kötvényei is vehetők. A CIB nagy dobása, hogy eleddig csak náluk lehet postai kifizetéseket is kezdeményezni (azaz készpénzt küldeni postai úton bankkapcsolatokkal nem rendelkező címzetteknek). Vállalati ügyfeleik emellett még a postai csekken be- és kifizetett tételek postai visszaigazolásait is megtekinthetik elektronikus úton.
Meglehetősen szegényes az internetes bankok kínálata, ha azt vizsgáljuk: pénzügyi csoportjuk (például biztosítójuk, brókercégük) is elérhető-e már a banki weblapokon. Értékpapírügyletekre – állampapírok, a bankcsoport saját kötvényei és befektetési jegyeinek vételére, eladására – az említett CIB és OTP mellett csak a BB-nél van mód. Az IEB és a Raiffeisen csoportoknál egyelőre külön internetes brókerelérhetőség található. Valószínűleg mindenütt érdekelné az ügyfeleket az értékpapír-kínálat kiszélesítése, „idegen” papírok, akár részvények forgalmazása. Az egy-egy pénzintézethez kötődő biztosító, nyugdíjpénztár, ingatlanforgalmazó, lakástakarék kínálatát – egy-két elemi próbálkozástól eltekintve – sajnos még sehol sem tették elérhetővé az internetbankoknál. Pedig az ügyfelek (az interneten is) szeretik egyben látni a termékpalettát.
Utalások ide, betétlekötés és értékpapírral kapcsolatos műveletek oda, jelenleg egyetlen hazai bank sem teremtett lehetőséget – nyilvánvalóan óvatosságból – arra sem, hogy teljes körű hitelezési eljárást bonyolítson le a világhálón saját (azaz valamennyire ismert fedezetekkel rendelkező) ügyfeleivel. Két bank a megbízhatóbbnak számító céges ügyfeleik számára a kölcsönnyújtás felajánlásáig és igényeltetéséig jutott el a világhálón. Az ügyletet azonban utólag személyes találkozón, írásban ezeknél is meg kell erősíteni.
A BB vállalati ügyfelei például – meghatározott cégadataik megadásával – igényelhetnek úgymond testreszabott vállalati kölcsönt (a konstrukciókról a monitoron tájékozódhatnak a cégek). A társaság ígérete szerint a kölcsönkérelmeket a BB azonnal feldolgozza, majd értesíti az ügyfelet az általa végül felkínált konkrét finanszírozási ajánlatról. A CIB-nél személyi kölcsönt, lakossági folyószámlahitelt, illetve kis- és középvállalkozóknak szóló hitelt lehet igényelni. Itt a világháló segítségével elküldött kérelmek az ügyfélszolgálathoz futnak be. Az előszűrés eredményéről és a további teendőkről (így jóváhagyás esetén a nyilvánvalóan papíron való szerződés megkötéséről) a céges ügyfél az általa megadott telefonszámon kap értesítést.
A bankok azért ennyire óvatosak, mert – noha már több hónapja mód volna rá – legtöbbjük még csak most vizsgálja az elektronikus aláírás bevezetéséhez szükséges úgynevezett PKI-infrastruktúra kiépítését. Az egységes elvek alapján kialakított e-szignó ugyanolyan érvényes lenne, mintha az ügyfél papíron írná alá a szerződést. A hitelintézetek nemrég összefogtak, hogy egységesen kezelt elektronikus aláírási tanúsítványt hozzanak létre itthon. A Magyar Bankszövetség bábáskodásával munkabizottság alakult, amelynek tevékenységében részt vesznek a legnagyobb hazai társaságok. Egyes pénzintézetek – jogszabályi és gyakorlati hiányosságokra hivatkozva – ennek ellenére még mindig berzenkednek a fejlesztéstől. A Raiffeisen és a K&H beszámolója szerint viszont náluk bizonyos ügyleteknél már ma is alkalmazható az e-szignó.
A biztonságos aláírás azért is fontos, mert az ügyfelek az internetbanki kínálat mellett leggyakrabban a rendszer egészének megbízhatóságáról érdeklődnek. Sok hazai állampolgár azért idegenkedik az elektronikus bankolástól, mert véleménye szerint illetéktelenek bármikor könnyedén leemelhetik pénzüket a világháló segítségével. Fokozza a bizonytalanságot, hogy szinte egyáltalán nincsenek adatok a hazai internetbanki visszaélésekről: kérdésünkre egyetlen pénzintézet sem számolt be arról, hogy próbáltak-e már (sikerrel) behatolni az ő rendszerükbe. Magyarországon ugyanakkor már bizonyosan voltak ilyen támadások.
A legtöbb hazai bank különféle belépési jelszavakkal, a számítógép és a banki szerver közti (úgynevezett SSL) titkosítási technológiával, tűzfallal körülbástyázott szerverrel, és az ügyfél számára szabott utalási limitekkel biztosítja a rendszer sérthetetlenségét.
E módszereket tekintve a leginkább kifinomultnak tűnő megoldásokat a CIB és a BB alkalmazza. Mindkettőnél megtalálhatók az egyedi felhasználói azonosító, titkos jelszó, s a megbízások teljesítéséhez szükséges ismételt azonosítás. A két bank rendszere háromhavonta kéri a jelszó megváltoztatását is, a sikeres belépés ellenére pedig tíz perc után kiléptetik az ügyfelet, ha nem végez semmilyen internetbanki műveletet. A BB ezt még annyival „spékeli meg”, hogy a második szintű belépéshez rövid mobiltelefonos szöveges üzenetben (sms) küldi ki a – tíz percen belül felhasználandó – jelszót. A CIB viszont minden internetbanki belépési kísérletről küld sms-t az ügyfél számára. Véletlenszerűen generál jelszókat a Citibank megoldása is, és itt is van automatikus biztonsági kiléptetési védelem.
Itthon még járatlan ösvényen indult el a K&H, amikor pár hónapja csipkártyán alapuló azonosítási technológiát vezetett be Magyarországon. A megoldás lényege, hogy a szolgáltatást csak akkor lehet elérni, ha virtuálisan összeillik az ügyfél privát és a bank úgynevezett nyilvános kulcsa. Az interneten bankolók „kulcsrészét” tartalmazó kártyát a számítógéphez csatolt leolvasóba kell helyezni, így indul meg az azonosítás (amelyet e-szignó is kiegészít). Jelenleg ez a legbiztonságosabb rendszer itthon, hátránya azonban, hogy ára – a kártyához kötődő külön költségek miatt – borsos.
S ha már a költségeknél tartunk: az internetbanki ügyfelek a sorban állás nélküli, gyors és 24 órán át elérhető ügyintézés lehetősége mellett általában az olcsó díjak miatt választják ezt a szolgáltatást. Az alapvető költségeket táblázatunkban foglaltuk össze. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elektronikus ügyintézés feltétele általában minden pénzintézetnél az, hogy az ügyfél „hagyományos” számlát is vezessen a társaságnál. Az ingyenes havidíjat tehát valójában a „klasszikus” bankszolgáltatásnál fizeti meg az ügyfél. A bankon belüli és azon kívüli utalás kétségkívül jóval olcsóbb ahhoz képest, mintha ezt a bankfiókunkban tennénk meg személyesen. Csakhogy az utóbbi időben ebben a banki üzletágban is terjed a megbízás összegétől független, fixdíjas (tehát nem százalékosan számított) jutalékoltatás a piac szereplőinél. Noha ennek mértéke jelenleg még csak húsz-ötvenforintnyi, kérdés, hogy a jövőben nem emelnek-e majd – a papíralapú tarifák drágulását követve – ezen a piac szereplői. Persze addig erre nincs túl nagy esély, amíg nem ugrik meg jelentősen az ügyfélforgalom Magyarországon.

Internetbanki ügyfelek száma (2002. augusztus)
Társaság Lakossági ügyfél Vállalati ügyfél
Budapest Bank n. a.* n. a.*
CIB Bank kb. 7700 kb. 3300
Citibank kb. 350 kb. 21 000
Inter-Európa Bank 500* 50*
Kereskedelmi és Hitelbank 2 000 nincs
OTP Bank 150 000 20 000
Raiffeisen Bank 4 000 nincs
* nemrég indult
Forrás: társaságok közlései, MN-gyűjtés