Kalinyingrádi játszma a befolyásért?

Nem közeledett az Európai Unió és Oroszország álláspontja a Lengyelország és Litvánia közé ékelődött kalinyingrádi orosz exkláve ügyében Dmitrij Rogozin elnöki megbízott nyugat-európai fővárosokban folyó tárgyalásain sem. Brüsszel továbbra is ragaszkodik a vízumkényszer bevezetéséhez, míg ez a Kreml számára kínos presztízsveszteséggel járna. A viták mögött szakértők szerint Moszkva félelmei mellett politikai ambíciói is felsejlenek.

Oroszországban az ősszel folytatódó egyeztetések előtt magasra csapnak a Kalinyingrád körül támadt vita hullámai. A Szovjetunió felbomlásával a második világháború után állig felfegyverzett erődítmény magára hagyott, egyre inkább elszigetelődő, elmaradott térséggé vált. A korábban mesterségesen kialakított ellenségkép ezzel tehát éppen a hidegháború végével kapott valódi tartalmat a megroggyant birodalom után nosztalgiázó helyiek számára. Mindezt manapság csak tetézi az Európai Unió közelgő bővítése, amely tovább erősíti az egykori Königsberg és környékének izoláltságát. A térséget 2004 után ugyanis az EU országai, ezzel rövidesen a schengeni határok szigora veszik körül. Moszkva ezzel szemben szeretné fenntartani az anyaország és Kalinyingrád közötti vízummentes közlekedést.
Oroszország, miközben ellenezte a NATO keleti kiterjesztését, szem elől tévesztett egy sokkal komolyabb problémát, méghozzá az EU bővítését, figyelmeztet a RIA Novosztyinak kifejtve nézeteit Vjacseszlav Nyikonov orosz szakértő, hozzátéve, hogy Lengyelország és Litvánia felvétele bekeríti a kalinyingrádi területet. Hibásnak tartja, hogy néhány orosz politikus a kalinyingrádi „folyosó” létrehozását látja a legjobb megoldásnak, ettől ugyanis Európát a „danzigi korridor” után a hideg is kirázza. A szakértő felveti azt is, hogy az EU-val folyó tárgyalások során a „mindent vagy semmit” elvét követve Moszkva túlzottan megnöveli a „korridor” jelentőségét, és keveset tesz a schengeni határokat megkerülő tengeri és légi kalinyingrádi útvonalak fejlesztéséért. Nyikonov bírálja az EU-t is, mondván, az hibát követ el, amikor azt feltételezi, hogy gyümölcsöző együttműködés lehetséges Oroszországgal az országot nagyon foglalkoztató kalinyingrádi probléma konstruktív megoldása nélkül, s megoldásként azt az orosz javaslatot ajánlja, amely szerint megszűnne a vízumkényszer az EU és Oroszország között.
Ezzel szemben nyugati szakértők rámutatnak, nem igaz, hogy a schengeni szabályok bevezetése mellett nem lehet majd vízum nélkül Kalinyingrád és Oroszország között közlekedni, hiszen a tengeri és a légi összeköttetés miatt szó sincs teljes izolációról. Más kérdés, teszik hozzá, hogy ezen lehetőségeket a személyforgalomban alig használják ki, az infrastruktúra gyenge. Jellemzőnek tartják, hogy Oroszország nemcsak az alternatív útvonalak fejlesztését nem szorgalmazza, de a szabad mozgáshoz szükséges külföldi útlevél kiadása is lassú, ilyennel a régió lakosságának mindössze 25 százaléka rendelkezik. A brüsszeli álláspont védői utalnak arra is, hogy az EU felajánlotta a vízumkiadás könnyítését is.
Vannak azonban arra utaló jelek is, hogy Moszkva, ha későn is, de felismeri az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét. Erre utal a terület 2010-ig szóló fejlesztési terve is. Mint a Novosztyi által ismertetett programból kiderül, ebben helyet kapott egy mélyvízi kikötő építése Baltyijszknál, egy, az európai kikötőkkel összeköttetést biztosító gépkocsi, vasúti kompátkelő komplexum létesítése, tengeri konténerterminál, valamint a legfontosabb közutak, vasútvonalak és a repülőtér rekonstrukciója. Oroszországban sokan hiszik, hogy csak akkor sikerül megegyezni az EU-val, ha azonnal megvalósul a Baltyijszkot Szentpétervárral összekötő kompösszeköttetés. Sokáig halogatták ennek a tervnek a megvalósítását. Most eldöntötték, hogy a baltyijszki haditengerészeti bázis egy részét átadják a kompkikötő építéséhez. Szergej Ivanov hadügyminiszter szerint a kompkikötőt ez év decemberben átadják.
A kérdés politikumát kiemelve egyes lengyel szakértők azonban rámutatnak arra, hogy a kalinyingrádi beékelődés ügyében folytatott politikájával Moszkva a Nyugat összetartását is puhatolja, illetve saját egykori kelet-európai befolyási övezetének helyreállítására törekszik. Mások azzal is magyarázzák Moszkva kemény álláspontját Kalinyingrád kérdésében, hogy e probléma felvetése és magas hőfokon tartása jó eszköz a Kreml számára. E nyomásgyakorlással ugyanis engedményeket csikarhat ki az Európai Uniónál a számára fontos kereskedelmi kérdésekben.