A közbeszerzési tender nyertese, az Épszer Generál Rt. július 26-án szerződést bontott és levonult a területről. Amint azt Balogh Róbert tulajdonos elmondta, azért, mert a kórház nem teljesítette vállalásait és így a november 30-i határidőre a szerződés szerint járó 252 millió forintból nem tudták volna befejezni a beruházást.
A kivitelező szerint a kórház abban hibázott, hogy miközben a munkaterületet május 27-én átadta, a jogerős építési engedélyt csak július 12-én tudta felmutatni. Ennek híján a munkálatok késedelmet szenvedtek, mert a jogellenes építési tevékenységért a kivitelezőt tetemes építészrendészeti bírság sújthatta volna. Ugyancsak hátráltatta az építkezést az, hogy a kórház ugyan vállalta a felvonulási területen lévő épületek (raktárak, garázsok és a patológiai orvostani épület) lebontását, ám nem végezték el időben.
A csúszás miatt kezdeményezték a határidő 2003. március 31-re történő módosítását, és a vállalási ár 90 millió forinttal történő megemelését. Az áremelést azzal indokolták, hogy a téliesítés többletköltséget jelent és azt valakinek finanszíroznia kell.
Azt is javasolták, hogy ha a téliesítés költségeit a kórház átvállalja, akkor 30 millió forint többletköltséget érvényesítenek.
Nem egészen így látja a történteket Leposa Attila a Kenézy Gyula Kórház műszaki igazgatóhelyettese. Leposa Attila azt elismeri, hogy a jogerős építési engedély valóban csak július 12-én állt rendelkezésre, ám azt állítja, hogy a kivitelező vállalkozott arra, hogy külön díjért az épületeket lebontja.
Az árban azonban nem tudtak megállapodni, így mind a tárgyalás, mind a munka megfeneklett. A műszaki igazgatóhelyettes elmondása szerint a kivitelező a területre felvonult és megkezdte a munkát. Akadályoztatását nem jelezte, csak július 10-én, akkor, amikor az első 71 milliós számlát a kórház tulajdonosa, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat már átutalta számára.
Láyer József, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a szerződés felmondását követően vizsgálatot rendelt el az ügyben a felelősség megállapítására.
Felelősség terhelheti ugyanis a közbeszerzési bizottságot, ha nem elég körültekintően választotta ki a kivitelezőt.
Molnár János, a közbeszerzési bizottság MSZP-s tagja az üggyel kapcsolatosan elmondta: ők a közbeszerzési törvény azon rendelkezésére koncentráltak a választás során, miszerint a legalacsonyabb árat ajánló pályázóval kell szerződést kötni. Az ajánlatok egyébként meglehetősen szórtak voltak: a legmagasabb ajánlat 352 millió körül mozgott, a középár 336 millió, a legalacsonyabb pedig 252 millió forint volt. Molnár János szerint a bizottság ülésein felmerült, hogy az Épszer Generál ajánlati ára irreálisan alacsony, ám arra gondoltak, hogy a cég, mivel egészségügyi beruházást még nem végzett, referenciát kíván teremteni, s ezért lemond a nyereségéről.
Felelősség terhelheti a kórház vezetőségét is, mert a közbeszerzési bizottság javaslatát mint ajánlatkérő fogadta el.
Virág László, a közbeszerzési bizottság elnöke az ár kapcsán úgy nyilatkozott: a kórháztól kapott kalkulációk szerint a beruházás 208 millió forintból megvalósítható, így nem tartották aggályosnak a 252 milliós vállalási árat.
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja