A hírügynökség a csecsenföldi szövetségi erők informátorára hivatkozik, aki szerint megtalálták annak a Sztrela típusú hordozható rakétarendszernek a maradványait, amelyből a lövést leadták a gépre. Eszerint a rakétát a Groznij melletti hankalai bázis közelében, egy harcokban lerombolt ötemeletes ház második szintjéről lőtték ki. A Mi–26-os óriáshelikopter lelövése következtében több mint százan meghaltak és mintegy harmincan megsebesültek. Úgy tűnik, hogy ez az orosz fegyveres erők egy időben elszenvedett legnagyobb vesztesége azóta, hogy 2000 augusztusában a Barents-tengeren elsüllyedt a Kurszk atom-tengeralattjáró.
Az eset nyomán ismét megerősítést nyer, hogy az orosz, illetve Moszkva-barát hatóságok nem urai a területnek: az elszigetelt és védekezésre kényszerített csecsen és arab harcosok igenis képesek hatékony akciókat végrehajtani a katonai megszállás ellenére. Tavaly nyár óta ez volt a hatodik helikopter, amely katasztrófát szenvedett Csecsenföldön, ám máig sem tisztázódott minden kétséget kizáróan, hogy ezek közül melyik volt a véletlen (pilóta- vagy géphiba), illetve a szakadárok számlájára írható, akik általában kézi légvédelmi (orosz Sztrela, Igla, esetleg amerikai Stinger), illetve páncéltörő rakétákkal (RPG) veszik célba a lassú és nehézkes forgószárnyúakat.
A keddi orosz sajtó súlyos vádakkal illette a hadvezetést, amely ismét a Kurszk esetéből ismert titkolózást tanúsítja, és nem árul el részleteket sem a családtagoknak, sem a közvéleménynek, a szovjet időket idézve. Maga Putyin elnök óvatosan katasztrófának nevezte a Mi–26-os lezuhanását, kerülve a részleteket.
Zelenszkijt terroristaként kell letartóztatni
