Nem a kormány, hanem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) állapítja majd meg a jövőben a bíróságok költségvetési támogatását – foglalta össze Bárándy Péter igazságügy-miniszter a tegnapi kormányülésen elfogadott törvénytervezet lényegét. A miniszter elmondta: a túlzott igények elkerülése céljából az OIT-nek egyeztetnie kell majd a Pénzügyminisztériummal, de a végső szót a tanács mondja majd ki. Bárándy elmondta azt is: a bírók új javadalmazási rendszerét várhatóan a jövő évben fogadják majd el. Lapunk kérdésére kifejtette: a pénzügyminiszterrel biztosan hosszan fognak még erről beszélgetni, de ő ötvenszázalékos emelést tartana szükségesnek.
Körvonalazódik a kormány társadalom- és jövőképe – mondta a kormányülést követően Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. – A jövőnek gyermekarca van – tette hozzá. Októberre készül el a nemzedéki életpályamodell, amelynek célja, hogy a születéstől az önálló egzisztencia megteremtéséig kísérje a fiatalokat. A miniszter fontosnak nevezte az oktatási esélyegyenlőség megteremtését, a táboroztatás szerepét a szabadidő értelmes megtervezésében és a lakáshoz jutás kiemelt támogatását. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa az ingyenes gyermekétkeztetésnek és az ingyenes tankönyveknek, a miniszter egyelőre nem tudott válaszolni.
Jánosi György elmondta: 100+ programjának részeként a kormány több mint 2500 gyermeket a Balatonon nyaraltat a jövő héten. Pénteken mind a 2500 gyermek Zánkán gyűlik majd össze, ahol a kabinet kihelyezett ülést tart. A kormányülés után pedig a kormánytagok meglátogatják a gyermekeket. A miniszter kifejtette: a résztvevőket a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a családsegítő hálózat segítségével válogatották. Döntő részük nem is ismeri a nyaralást, és sokan az árvíz sújtotta területekről érkeznek. Azt viszont nem árulta el, hogy mindez mennyibe kerül.
Gál J. Zoltán szóvivő a kormányülés után bejelentette: a kormány megtárgyalta a magyar szabadalmi rendszer európai integrációját szolgáló törvénytervezetet. Ennek parlamenti elfogadása után egyetlen eljárással lehet szabadalmat bejegyezni a nemzetközi egyezményt elfogadó országokban. A kabinet döntött az életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásának 2002-es emeléséről is. Ennek értelmében a juttatás a nyugdíj emelésével megegyező mértékben, 14,6 százalékkal nő, s január 1-jétől visszamenőleges hatállyal. A kormány szerint a villamosenergia-piac 2003. január 1-jei fokozatos megnyitásának feltételei megteremtődtek. Így egyre több fogyasztó szerezheti be az áramot a szabadpiacon. A lépés a lakosságot egyelőre nem érinti, a kisfogyasztóknál 2004 végéig biztosan megmarad a hatósági áramár.
A kormányszóvivő elismerte: valóban 6,8 milliárd forintért (a Westeltől 4,5 milliárd, a Vodafone-tól egymilliárd, a Pannontól pedig 1,3 milliárd forint értékben) vett mobiltelefonokat a kormány. Gál J. Zoltán szerint azonban ez ezer költségvetési intézmény között oszlik el. 2004. december 31-ig szóló keretszerződésről van szó. Így szerinte nem lehet megmondani, hogy pontosan hány ember és milyen feltételekkel kap kormányzati maroktelefont.
A kormányszóvivő elmondta: Medgyessy Péter miniszterelnök a jövő héten ül le a kormány ügynöktörvény-javaslatait véleményező bizottság tagjaival. A bizottság határidőre elkészítette ajánlását, és azt a kormányfő meg is kapta. Gál J. Zoltán szerint mindenki egyetértett azzal, hogy a múltat le kell zárni, és biztosítani kell a közvéleménynek az adatokhoz való jogát.
***
Szükséges a pénzügyi függetlenség. A kormányülésen a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, Lomnici Zoltán, valamint a legfőbb ügyész, Polt Péter is részt vett. Lomnici elmondta: a jövőben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) állítaná össze a költségvetés bírósági fejezetére vonatkozó javaslatát, amelyet aztán a kormány módosítás nélkül nyújt be az Országgyűléshez. Az ügyészségi fejezetet pedig Polt Péter készítené el, amelyet ugyanúgy a kormány terjeszt fel a parlamentnek. Lomnici Zoltán kiemelte: az előző tizenkét év tapasztalatai alapján fogalmazódott meg a bírákban az az igény, hogy az Alkotmánybírósághoz hasonlóan a bíróságok esetében is biztosítani kell a pénzügyi, költségvetési függetlenséget. Lomnici elmondta: a perek húsz százaléka két, két és fél év alatt fejeződik be, ami megengedhetetlen. De ha a táblabíróságok felállnak, és a költségvetésüket is megszavazza a parlament, akkor két-három éven belül ötven százalékkal csökken az elhúzódó perek időtartama. Belovics Ervin legfőbb ügyészhelyettes lapunknak elmondta: a büntetőeljárási törvény tervezete hamarosan elkészül, és érinti az ügyészség helyi és megyei jogköreit, s ettől függ majd az ügyészségek jövő évi pénzügyi igénye. (Sz. Z.)
Ukrajna
Kiderült mi kell a washingtoni tárgyalások sikeréhez
