Pomázi vita a lakóparkról

Egy száz hektárnál is nagyobb zöld terület hamarosan nyitott lakóterület lesz Pomázon. A helyi önkormányzat vezetői hangsúlyozzák: a város elodázhatatlan gondjain csak így lehet segíteni, a természetet és az állatvilágot pedig nem fenyegeti veszély. A környezetvédők a program leállítását követelik. A beruházás még nem kezdődött el, a testületnek előzőleg döntenie kell a rendezési tervről.

Több környezetvédő szervezet is tiltakozott a közelmúltban amiatt, hogy Pomáz határában jelentős nagyságú zöld területet alakítanak át lakóövezetté. A kifogások között felsorolják a mezőn található védett növény- és állatfajok eltűnését, illetve a lakóövezettel együtt járó többezres lélekszám növekedését. A terv szerint mintegy ötvenhektárnyi területet építenének be lakó- és rekreációs parknak a Pomáz és Szentendre közötti szántóból. Várhatóan belterületbe vonják a Dobogókő irányában fekvő térség egy részét is.
– A város 5500 hektáros területének mindössze tíz százaléka belterület, míg a szomszédos településeken ez az arány harminc–hatvan százalék – mondta Kulin Imre, Pomáz polgármestere. Hozzátette: az utóbbi tizenkét évben is csupán 3,6 hektár szántóból lett építési terület. Kulin szerint muszáj fejlesztésekbe kezdeni, mert csak így lehet saját bevételekhez juttatni Pomázt. Amennyiben a beruházó megvásárolná a területet, úgy a város nem csupán a föld értékesítéséből származó összeget kapná meg, hanem – megegyezés szerint – városfejlesztési hozzájárulás is kér.
– Ezeket az összegeket a megrongálódott út- és járdahálózat, illetve az intézmények felújítására használhatnánk fel – mondta a polgármester. A két-háromezerrel – és nem tízezerrel – növekvő lakosságszám személyi jövedelemadót, a megtelepülő vállalkozások pedig iparűzési adót fizetnek. Az önkormányzat hároméves előkészítő munka után a terület rendezési tervét minél előbb, még az önkormányzati választásokat megelőzően szeretné elfogadni, ugyanis nem akarja ezt a terhet utódjára hagyni, másrészt ez törvényi kötelezettsége is. – Egyetértek azzal, hogy a természeti értékek nagyon fontosak, és nem lehet őket következmény nélkül feláldozni, de ezeken a szántóterületen nincs olyan állat- és növényfaj, amely máshol nem fordul elő. Azért, hogy a kár minél kisebb legyen, az önkormányzat főleg külterületi szántókat szándékozik belterületbe vonni. Egyébként a Duna–Ipoly Nemzeti Park megalakulásakor az önkormányzat ötvenhektárnyi értékes területet ajánlott fel védelemre.
A környezetvédők demonstrálásáról szigorú kritikát fogalmazott meg Kulin Imre. Hiányolja, hogy még egyszer sem tettek le a hivatal asztalára egy általuk kidolgozott alternatív tervet, amelynek eredményeképpen a város is jól járna, és a mező is érintetlen maradna, szögezte le. Úgy véli, a helyiek megérdemlik, hogy civilizáltabb körülmények között éljenek, ami a beruházások nélkül lehetetlen, hiszen az állam nem ad elegendő támogatást, újabb adókkal pedig nem lehet megterhelni a lakosságot.