Törvényes a budaligeti cigányok kilakoltatása

A II. kerületi önkormányzat közleménye szerint minden szempontból törvényesnek tekinthető, hogy nemrég lakossági kezdeményezésre hozzáláttak a Zerind vezér utcában lévő, kerületi tulajdonú raktárbódék bontásához, és az oda illegálisan beköltözött mintegy félszáz ember elköltöztetéséhez. Mint arról korábban beszámoltunk, a lakókat hazaköltözésükig egy hotelben helyezték el, de a roma jogvédők a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva tiltakozásukat fejezték ki.

A II. kerületi önkormányzat nem sértette meg sem a lakástörvényt, sem a gyermekvédelmi törvényt, amikor eljárt a Zerind utcai ideiglenes építményekbe beköltözőkkel szemben – áll a helyhatóság nemrég kiadott közleményében. A városrész a tulajdonát képező ingatlanokra határozott idejű haszonbérleti szerződést kötött, ennek értelmében a bérlők ideiglenes jelleggel engedélyt kaptak arra, hogy az ingatlanon szerszámoskamrákat és tárolókat emeljenek. Ennek az volt a feltétele, hogy az építményeket eredeti állapotban adják át a tulajdonos önkormányzatnak. A szerződések 2000 decemberében lejártak, a haszonbérlők felhagytak a bódék használatával, de azokat nem bontották el. A helyi önkormányzat sem tisztította meg a területet, tekintettel a bontás költségeire. Időközben azonban 30-50 állampolgár elfoglalta az építményeket és hosszabb tartózkodásra rendezkedett be. A helyhatóság munkatársai július és augusztus közepén is helyszíni szemlét tartottak a területen és felszólították a távozásra az ott tartózkodókat, hogy a bódékat lebonthassák.
A helyhatóság szerint a barakkokat elhagyó személyek nem tekinthetők önkényes lakásfoglalóknak, így az önkormányzat eljárása nem számít kilakoltatásnak. Az itt élők nem álltak jogviszonyban a tulajdonos önkormányzattal és a korábbi haszonbérlőkkel, ezért semmilyen megállapodás nem született az ingatlanok használatáról.
Az önkormányzat szerint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó törvényt ebben az esetben nem lehet alkalmazni, mert az nem vonatkozik a beépítetlen lakótelkekre, illetve a mezőgazdasági földterületekre. II. kerületi lakóhelyet az érintett személyek egyike sem tudott igazolni, ezért az önkormányzat nem rendelkezik illetőséggel a gyermekvédelmi törvény szerint szükséges támogatások megállapítására sem. A jogszabály alapján a hajléktalan személyek ellátásáról csak akkor kell a helyi önkormányzatnak gondoskodnia, ha a fedél nélküli személy az ellátás igénylésekor a kerületet jelölte meg tartózkodási helyeként. Egyébként a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. A II. kerület álláspontja szerint a gyermekvédelmi törvény rájuk vonatkozó rendelkezéseit már teljesítették, amikor 5000 forint átmeneti segélyt juttattak minden érintett számára, akiket az önkormányzat saját költségén, bérelt busszal elszállított a hivatalba, hogy felvehessék a támogatást. Ezután az összes ügyfélnek kéthetes időtartamra lakhatást biztosítottak egy fővárosi hotelben, valamint elősegítették a visszajutásukat az eredeti lakóhelyükre, ahol a jogszabályban foglaltaknak megfelelően garantálni tudják számukra a szükséges szociális és gyermekvédelmi ellátást. A rászorulóknak ezzel a törvénynek megfelelően átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítottak, hogy ne veszélyeztessék életüket és testi épségüket.