Ha meg akarjuk ismerni a probléma okát, akkor vissza kellene mennünk az időben egészen az ősember koráig, amikor dobszóval, füstjellel, valamint fényjelekkel kommunikáltak az egymástól nagy távolságokra lévő emberek. Az ősembernek ugyan nem volt távközlési részvénye, de azt tudta, ahhoz, hogy a füstöt – amivel kommunikációs csatornát kíván létrehozni – előállíthassa, fára vagy éghető anyagra van szüksége. Tehát energiát kellett befektetnie, és energia kellett Marconinak, Bellnek is ahhoz, hogy a beszédet átalakítsa olyan elektromos jelekké, amelyek a vezeték túloldalán újból emberi beszéddé alakulnak át.
Százhuszonhat éve, 1876-ban a skót Bell feltalálja a telefont, majd rá 21 évre Marconinak köszönhetően 14 kilométeres távolságba, vezeték nélkül a „V” betű morzejelét lehet fogni. Nem szabad megfeledkeznünk hazánk fiáról, Puskás Tivadarról sem, aki az 1800-as évek végén megalkotta a távíróközpontot, a mai digitális telefonközpont elődjét. A távközlés elindult a maga rögös útján, de a telekommunikáció lépteit a technika fejlődése felgyorsította. Pittsburgben 1920-ban elindult az első kereskedelmi rádióadás, 1929-ben a BBC kísérleti tv-adást indít, a távközlés piacával egy időben az elektronikus média is jelentős szerepet kap az információ- szolgáltatásban.
Átalakuló médiapiacok
Hatvan éve robbanásszerű fejlődés indult az elektronikus piacon, az igények egyre változtak, a felhasználók előbb színes televízión nézhették a műsorokat, majd a rádiók sztereohangzásban sugározták adásaikat, a készülékméretek egyre jobban csökkentek. A telefon mindennapossá vált, és megjelent a piacon a mobiltelefon is. A termékek méreti zsugorodásával párhuzamosan természetesen az alkatrészek miniatürizálása, de egyúttal többcélúsága is fontos szerepet kapott a fejlesztések során. A telekommunikációs és médiapiac lassan egymástól elválaszthatatlanná vált. A távközlési cégek médiavállalatokat vásároltak meg, a médiatársaságok telekom-részesedések megszerzésével próbáltak a beszűkülő piacon új teret nyerni. Az átalakuló óriásvállalatok többsége valamikor százszázalékos állami tulajdonban állt, de a privatizáció alkalmával a cégek részvényei magán- és nagybefektetői kezekbe kerültek, így ma már a részvényesi fórumnak és akaratnak vannak kiszolgáltatva a cégek. A magánosítással egy időben természetesen a liberalizáció is kezdetét vette.
Mindenki beszél
Ma már szinte a Föld lakosságának nagy része rendelkezik, vagy használ távközlési berendezést. A telefon, a fax, a távíró, a morze után az információ gyorsasága és átviteli minősége jelentett gondot a fejlesztőknek. A felhasználók egyre többet és többet akarnak, a mobiltelefonok megjelenésével a minőség és a gyorsaság, mint cél újabb kihívásokat támasztott a gyártók és a szolgáltatók elé, de fontos szempont volt a szolgáltatás ára is. A privatizált cégeknél a vezetésnek be kell bizonyítania, hogy képes a vállalat és a részvényesek érdekeit a legteljesebb mértékig kielégíteni. Nem is volt probléma addig, amíg a piacokat nem nyitották meg, azaz nem liberalizálták. A szabad verseny előnyeit és hátrányait Németországban lehetett a legjobban megtapasztalni. A Deutsche Telekom monopóliumának megszűnésével dömpingszerű szolgáltatói rohamokat élhettek meg a felhasználók. Szinte az egyik napról a másikra árháború tört ki, mindenki a másik ügyfelét próbálta behálózni, aminek az lett a következménye, hogy olyan olcsó tarifák keletkeztek, hogy a beszedett díjakból egyesek nem tudtak fennmaradni, így csődbe mentek, vagy eladták magukat nagyobb társaságoknak. A piac első szegregációját ekkor élte meg, az olcsó, rosszabb minőséget nyújtóknak ki kellett szállniuk a bizniszből, míg a tőkeerős, nagy hagyományokkal rendelkezők bennmaradtak a versenyben. A vezetékes szolgáltatók öntisztulása után a mobilpiac felosztása következett. A GSM beindulásával és elterjedésével a szolgáltatóknak rá kellett hangolódniuk az internes fejlesztői igényekre, illetve a piac által diktált adatátviteli tempóra. A 3G, a harmadik generációs mobilszolgáltatás lehetőségeit elsősorban a kormányok próbálták kiaknázni. A korábbi távközlési monopólium ugyan megszűnt, de a vezeték nélküli rádióhullámokat felhasználó szolgáltatások engedélyeit az illetékes országok kormányai adják ki. A 3G tenderen olyan magas árakat határoztak meg a pályázatot kiírók, hogy az amúgy igen kedvező gazdasági állapottal és jelentős készpénzbázissal rendelkező nagy multinacionális cégeknek is mélyen a nadrágzsebükbe kellett nyúlniuk ahhoz, hogy nyertesként magukénak mondhassák a szolgáltatási jogot.
Távközlési szektor: S. O. S.
A privatizáció tőkét pumpált az állami távközlési cégekbe, míg a liberalizáció a vártakkal ellentétben pénzt vont el a telefontársaságoktól. A piacok telítettsége után a térképen még szürke foltként jelentkező, kelet-közép-európai területeket lehetett meghódítani. A vasfüggöny lebontása, a berlini fal lerombolása után érintetlen talajra léphettek a liberalizációs háborúból győztesen kikerülő. A kelet-európai privatizációk során többségében tőkére váró cégek kerültek multinacionális vállalatokhoz. A megvásárolt társaságok hálózati kiépítettsége szinte a nullával volt egyenlő, a technológia, amit a privatizációval kaptak a vásárlók, siralmas volt, viszont egy jelentős kiaknázatlan vonaligénylés is a cégek ölébe hullott. A lassan felépített távközlési hálózatok, csak úgy mint máshol, telítődtek, így a mobilpiac volt az egyetlen kiút, ami még nyereséget hozott a cégeknek, de lassan ezt a lehetőséget is kiaknázták.
A távközlési piacnak orvosságra van szüksége, de ezt az orvosságot még nem találták fel, a cégek eladósodottsága óriási méretű. Az egymással való versengés, csatározás, a terjeszkedés újabb piacok, tevékenységek felé olyan jelentős adósság felhalmozásához vezetett, amit már nem lehet normális körülmények között kigazdálkodni. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk akkor, amikor európai és amerikai cégek sorban jelentik be, hogy a költségek csökkentése érdekében leányvállalataikat eladják, a dolgozóik egy részét elbocsátják, vagy egyszerűen csődvédelmet kérnek magukra. Sokáig azt hittük, hogy a kontinensen lassabb lesz az az eróziós folyamat, amit már pár éve az amerikai cégek megtapasztaltak.
origo.hu
Reagált a Sándor-palota a baloldal támadására
