Közeleg szeptember 11., a New York-i terrortámadás egyéves évfordulója, így a tőkepiacok egyre nyugtalanabbak, ami nem csoda, hiszen az amerikai kormányzat katonai elriasztó módszerrel próbálja megakadályozni az újabb véres eseményeket. A katonai konfliktus kialakulása következtében a nyersanyagárak, de főként a kőolaj ára jelentős drágulást mutatott a napokban. Elemzők szerint az USA nem a megfelelő védekező magatartást tanúsítja akkor, amikor az arab–izraeli konfliktusban valamelyik fél oldalára áll, sőt akkor sem, amikor terrormerényleteket akar megakadályozni háború kirobbantásával.
Mindenekfelett Amerika
Az Egyesült Államok létrejöttével talán szándékosan egy olyan gazdasági hatalmat sikerült kialakítani, amely már nem csupán a pénz és annak értéke felett rendelkezett, hanem emberek akaratát, vagy népek ellenakaratát tudta irányítani. A befektetők, a spekulánsok mindig egyet akartak, kevés pénzből többet és még többet csinálni. Ennek törvényes kereteit végül a piacok, majd a tőzsdék adták meg, ahol gazdát cserélt az érték. A piacok kialakulásának egyik legfontosabb állomása volt, hogy létrejött a föld legprominensebb és legmeghatározóbb cserehelye, a Wall Street. A New York déli részén található kis utca gyorsan felülmúlta a történelmi hagyományokkal bíró londoni Cityt is.
Egyre jobban központosodik a tőke és ennek egyik helye az amerikai piac. Az amerikai gazdaság a világ legnagyobb és legerősebb gazdasága, ennek a középpontja – motorja – a Wall Streeten működik, itt a New York Stock Exchange-en (NYSE) összpontosul a legnagyobb tőke, amit csak el lehet képzelni. A NYSE kinőtte magát és már nemcsak a tengerentúli, hanem a világ pénzügyi életének is központja. Azzal a pénzzel, ami ott naponta gazdát cserél, több ország adósságát ki lehetne fizetni, vagy akár az afrikai éhezőknek olyan jelentős segélyt lehetne adni, amelyből minden csontsovány gyermeket etetni lehetne. Ez a pénz nem csak közpénz, sőt nagyrészt magántulajdon, így arról csupán a tulajdonos rendelkezhet, és az ritkán nyújt adományt, helyette viszont kamatoztatni, forgatni próbálja. A lehető legkedvezőbb és legkisebb kockázatot még mindig a tőkepiacokon érhetik el a befektetők, így a NYSE működését semmi sem fenyegeti. Az Egyesült Államok tőzsdei történelmét több részre lehet bontani, ezek között szerepel az 1932-es gazdasági, majd az 1970-es években átélt energiaválság is. A nyolcvanas években lassan kibontakozott a technológiai ipar és 1990-re már ontotta termékeit, a cégek sorban kényszerültek a tőzsdei bevezetésre, a Wall Street yuppie-kkal (fiatal, tehetséges, törekvő szakemberekkel) népesült be. Az új generáció új gondolkodási móddal is fel volt vértezve, az igen aktív akvizíciós politika a vállalati élet egyik meghatározójává vált. A high-tech cégek egyre nagyobbnak látszódtak, de a látszat mögött valójában csak menedzseri trükk húzódott meg. A cégek garázsokban alakultak és romos raktárépületekben nőtték ki magukat, de tőkéjük a szellemi alkotásaikon túl nemigen volt. A befektetők a tömegpszichózisnak engedve vásárolták az értéktelen részvényeket. A trükkre akkor jöttek rá, amikor a technológiai lufi elkezdett ereszteni és kiderült, hogy a cégek értékpapírjai mögött nincs valós érték. A drága részvények értéke zuhanni kezdett. Akik még idejében lépni tudtak, azok eladtak, akik nem, azok legfeljebb papírrepülőt hajtogathattak részvényeikből. Néhányan a cégvezetők közül viszont – nagy sikerrel – megpróbálták a valóságnál jobb fényben feltüntetni társaságuk eredményeit. Az eltüntetett veszteségek és a felpumpált részvényárak optimista, kedvező gazdálkodású vállalatok látszatát keltették. A befektetők ezen áladatok alapján újból vásárolták a részvényeket.
A tőke befektetési politikája
Kolbászból van a kerítés, csak meg kell sütni – így jellemzi egy vérbeli menedzser az amerikai gazdasági életet. Valóban, már az 1900-as évek elején látszott, hogy az Egyesült Államokban szinte bárki meggazdagodhat oly módon, hogy másokat lóvá téve büntetlenül garázdálkodhat. Több nagytőkés csődbe ment 1930-ban, de valaki pont ezekben a nyomorúságos években tovább tudta növelni tulajdonát, befolyását. Felvetődik a kérdés, ki tehette, ki teheti mindezt. Az, aki diktátorokat, diktatúrákat is támogat; az, aki az eladósodottak tulajdonát néhány centért megveszi; az, aki katonai beavatkozásokat pénzel; de valójában az, aki a gazdasági válságokat is létrehozta. A strómanok, spekulánsok képesek egymást is feláldozni, hogy még több tulajdont halmozzanak fel neki, hogy számára még nagyobb ráhatást biztosítsanak a világra. A név a tőke. A föld összes országát, így azok közül a legerősebbet, az USA-t is a tőke mozgatja, meghatározza gazdaságát és politikáját. Természetesen az mozgatja a közel-keleti, a délkelet-ázsiai, az európai gazdaságokat is.
Árfolyampasziánsz
Egy év alatt a Dow Jones 12,3 százalékot, a Nasdaq Composite 23,6 százalékot gyengült, ezt a folyamatot részben az amerikai gazdasági állapotok, valamint a kreatív könyvelésű cégek okozták. A befektetők tavaly szeptember 11. óta arra várnak, hogy a gazdaság mikor kezd javulni, ehelyett viszont több elemző a recesszió újabb jeleit véli felfedezni. Az elmúlt tizenkét hónap alatt több csőd, jó néhány csalás rengette meg az amúgy is ingatag Wall Street parkettjét. Az elemzők többsége az elkövetkező napokban Alan Greenspan csütörtöki kongresszusi meghallgatására összpontosít. A Lehman Brothers vezetője szerint abban az esetben, ha semmilyen katonai beavatkozást nem eszközöl az amerikai kormány Irakban, akkor csendes kis árfolyammozgásokat várhatnak a befektetők a tőzsdétől. Matthew Johnson rámutatott, hogy a közelgő harmadik negyedéves eredményadatok a ciklikusságot ezúttal is követni fogják, így várhatóan a cégek többsége rossz eredményeket fog publikálni.
origo.hu
Reagált a Sándor-palota a baloldal támadására
