Csaknem tizenegy évvel ezelőtt, 1991 decemberében azzal a szándékkal hoztuk létre a Kresz Mária Alapítványt, hogy névadójának végakarata valóra válhasson – nyilatkozta lapunknak Csuporné Angyal Zsuzsanna, a Fazekas Központ vezetője. Elmondta: Kresz Mária, a világhírű néprajzkutató, a magyar népi kerámia kitűnő ismerője és a néprajztudomány kandidátusa 1989-ben hunyt el. Sokak szerint a kiváló szakember és néprajzkutató életműve egy ponton nem tudott kiteljesedni: nem valósíthatta meg azt a „műhelyt”, amelyben a magyar fazekasság elméleti és gyakorlati ismeretei egyaránt elsajátíthatók és ahol az érdeklődők testközelbe kerülnének a népművészet műtárgyaival.
Az egy évtizede működő intézmény vezetője szerint a népi kerámiával foglalkozó szakemberek legnagyobb hányada csak nagy vonalakban ismeri a mesterség gyakorlati fogásait, míg a fazekasok a megfelelő szakkönyvek és szakgyűjtemények híján nehezen juthatnak hozzá a szükséges információkhoz. Kresz Mária elképzelése az volt, hogy a Néprajzi Múzeum hatalmas kerámiagyűjteménye mellett jöjjön létre egy kis fazekasműhely, ahol minden érdeklődő fazekas kísérletezgethet, próbálgathatja a régi tárgyak technikáit és formáját, így jobban megismerhetik a mesterség fogásait, az egyes tárgyak készítési módját. A terv azonban a kiváló néprajzkutató életében már nem valósulhatott meg. Halálát követően azonban az utódai, kollégái és munkatársai által létrehozott alapítvány lehetőséget biztosított a névadó által elképzelt szakmai műhely kialakítására.
– A Fazekas Központ létrehozásával tulajdonképpen ezt az elképzelést gondoltuk tovább, kibővítve egy bármikor látogatható, működő fazekasműhellyel és egy foglalkoztatóhelyiséggel, amelyben korszerű oktatásra, képzésre van lehetőség. A Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteménye a nagyközönség számára nem látogatható, de a mátyásföldi „információs központunk” folyamatosan bővülő szakanyagával igyekszünk pótolni ezt a hiányt is, mivel a hazai és külföldi népi kerámia-szakirodalom mellett kézirattárat, egy kisebb, de szakszerűen válogatott tárgyi gyűjteményt találhat itt az érdeklődő. Mindezt gazdag dia- és fényképtár, mintalapok, hangzóanyagok és videofelvételek egészítik ki – mutatta be a Fazekas Központ tevékenységét az intézmény vezetője.
A Mátyásföld egyik régi bölcsődeépületében kialakított műhely kiemelkedő szerepet játszik a népművészet oktatásában is. Tanfolyamaik rendszeresen telt házzal működnek, a továbbképzéseken vagy felnőttoktatásban részesülő több száz fővárosi pedagógus mellett évente több ezer gyerek is megfordul a bemutató jellegű képzéseken.
Csuporné Angyal Zsuzsanna büszke arra, hogy a diákok nemcsak a XVI. kerületből keresik meg őket. – Évről évre nő azoknak a száma, akik a főváros távolabbi részeiből látogatnak el hozzánk. A tanfolyamaink szeptember közepétől június közepéig tartanak, míg a nyári szünetben egyhetes táborokat szerveztünk a kézművesség iránt érdeklődőknek. Idén például már annyian jelentkeztek ezekre a foglalkozásokra, hogy 16 turnust kellett indítanunk a számukra.
Külső szemlélőnek mindenképpen furcsa lehet, hogy a hazai népművészet egyik legfontosabb bázisa éppen a nyüzsgő fővárosban talált otthont magának. Aki viszont járatos Budapest helytörténetében, az tudja, hogy a peremkerületek egy részében az urbanizáció sem tudott gátat szabni a hagyományőrzésnek. Nem kivétel ez alól a kertvárosi hangulatú XVI. kerület sem, ahol mind a mai napig fellelhetőek a múltbeli szokások és emlékek – tette hozzá.
A központ egy évtizednyi kitartó munkája nyomán egyre több nemzetközi (angol, francia, német, osztrák, olasz vagy legutóbb algériai) meghívásnak kell eleget tenniük.
A sashalmi autószalonban augusztus végén nyílt fazekastárlat szeptember 12-ig tart nyitva, azonban az elképzelések szerint ezután is megtekinthető lesz. A szervezők azt tervezik, hogy a kiállított tárgyakat az ősz folyamán vándorkiállítás formájában Budapesten és a környező településeken több helyen is bemutatják majd. Jelenleg Kerepessel és a XVII. kerülettel folynak a tárgyalások, ám a Magyarországon még eddig nem látott gazdagságú népművészeti kiállítás iránt a főváros több kerületéből is érdeklődnek.
Föld alatti vagy szivattyús erőmű?
