Fenntartható fejlődés és az energiatermelés

A fenntartható fejlődés mint az egyik fő problémakör, jó ideje foglalkoztatja a kutatókat és a politikusokat. A fenntarthatóság egyik alapfeltétele a világ energiaellátásának biztosítása oly módon, hogy az ne idézze elő a készletek kimerülését és ne vezessen globális környezeti problémához. A johannesburgi Föld-csúcson a világ több mint száz országának küldöttei az egész Földet érintő társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági kérdésekkel foglalkoztak.

Mayer György
2002. 09. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új kihívásokkal kell szembenéznie az emberiségnek, hiszen az ipari forradalmat követő gazdasági és társadalmi fejlődéssel párhuzamosan egyre érezhetőbben nőttek környezeti és szociális terheink is. Egyre nagyobb gondot jelent az üvegházhatás és a globális felmelegedés, valamint hamarosan az ásványi anyagok készleteinek kimerülése is. A gazdasági növekedésnek ökológiai határai vannak, a megtermelt javak egyre nagyobb hányadát kell visszaforgatni a felmerülő problémák megoldásához. A világ tudományos akadémiáinak deklarációja (Átmenet a fenntarthatóságba, Tokió, 2000) szerint a fenntarthatóság „az ember jelen szükségleteinek kielégítése a környezet és a természeti erőforrások a jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg” – jelezte Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.
Mint mondta: míg néhány évtizeddel korábban a fenntartható fejlődést a környezetvédelemmel azonosították, mára ez a fogalom jelentősen kibővült. A környezet, a gazdaság és a társadalom kérdései azonos hangsúlyt kaptak, és a fő cél a jogos emberi szükségletek kielégítése, a társadalmi, szociális jólét megteremtése is. Az energiatermelés és energiaellátás alapvetően fontos a modern társadalomban, de emellett az egyik legjelentősebb tényező a levegő, a vizek és a talaj szennyezésében. A fosszilis fűtőanyagok kitermelése és felhasználása a globális környezeti károsodás – a földfelszínpusztítás, a légkörszennyezés és az éghajlatváltozás – egyik legnagyobb forrása volt az elmúlt évszázadban. A fenntarthatóság egyik alapfeltétele a világ energiaellátásának biztosítása oly módon, hogy az ne idézze elő a készletek kimerülését, ne vezessen az üvegházhatás fokozódásához vagy más globális környezeti problémához.
Felmérések szerint a XX. században a világ energiafelhasználása tizenötszörösére nőtt, és még a legoptimistább becslések szerint is megduplázódik a következő száz évben. Egyes forgatókönyvek szerint az egy főre jutó energiafelhasználás legalább részben kiegyenlítődik a fejlett és a fejlődő országok között, ami azt feltételezi, hogy a fejlődő országokban megháromszorozódik, míg a fejlett országokban a felére csökken az egy főre számított energiafelhasználás.
Az ezredfordulón egy év alatt felhasznált 9,7 milliárd tonna olajegyenértéknyi energia 35 százaléka olaj, 23,5 százaléka szén, 20,7 százaléka földgáz eltüzeléséből származik. A biomassza és a hulladékok égetéséből nyerhető energia részaránya az összenergián belül 11,1 százalékot, a nukleáris energiáé 6,9 százalékot, a vízenergiáé 2,3 százalékot, a nap-, szél- és geotermikus energia pedig összesen 0,5 százalékot biztosított. Noha a megújuló források aránya gyorsan nő, a mai 12 százalékról maximálisan 20-25 százalékra növekedhet az összenergia- felhasználásban a XXI. század közepére. Különösen fontos a villamosenergia-termelés kérdése, amelynek nagy előnye, hogy könnyen szállítható és széleskörűen – ipari és lakossági célokra egyaránt – felhasználható. Napjainkban a villamos energia legnagyobb része szén elégetéséből származik, amelyet a vízenergia, az atomenergia és a földgáz követ.
Szakértők szerint a fosszilis források kimerülése és környezeti hatása (globális felmelegedés), valamint a megújuló energiaforrások alacsony részaránya és igen magas költsége miatt a villamosenergia-termelésben felmerülő új igények gazdaságosan csupán a nukleáris energia felhasználásával biztosíthatók. Mindemellett a jövőben a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelésen belüli felhasználásának fejlesztésére a modern társadalmaknak jelentős forrásokat kell fordítaniuk a kutatás-fejlesztés területén. Az emberiség energiaigényeit hosszú távon ugyanis csak a nukleáris energia biztonságos alkalmazása és a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése közösen biztosíthatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.