Ne gondold!

Egy elbocsátó – nem szép, de hasznos – üzenet Demszky Gábornak akaratlanul is Bródy Jánostól. Szörényi Levente egykori, ma már más utakat járó „párja” a hatvanas évek második felében nem sejthette, hogy a magyar beatkorszak egyik szimbolikus dalának szövege mennyire aktuális és találó lesz 2002-ben, Budapest főpolgármesterének megválasztása előtt néhány nappal.
„Ne gondold, ó, ne, hogy tied a világ / Nem fog mindig a szerencse könyörögni hozzád.”
Nem bizony, mert a „nagy generáció” mítosza mára szertefoszlott, az akkori lázadók nimbusza megkopott, s a valótlan világok tombolásának idején már sokakat nem érdekel az évekig dicsőnek hazudott, a valóságban megszépített, kiretusált múlt.
„És, ha még most tied a szó / Ne hidd, hogy így marad örökre / Ajánlom, tűnjél el a színről, sietve.”
Vajon kinek írhatta ezt Bródy? Egy cenzorként fellépő kultúrházvezetőnek, egy kényúrként viselkedő rádió- vagy tévéműsor szerkesztőjének, netán egy „hosszú kezű” párttitkárnak? Vagy egyiknek sem?
A budapestiek változást akarnak. Ez a személyes tapasztalatom nap mint nap, járva a várost metrón, buszon, villamoson, parkolva az autómmal a kutyaürülékkel teli pesti utcákon. A minap például az egyik BKV-járat sofőrje így szólt menet közben a vezetőfülkének támaszkodó kollégájához: – Láttad már a Demszky plakátját? Hi-hi-hi. Azt írja, hogy Budapestnek nyernie kell. Ehhez viszont Demszkynek mennie kell. Hi-hi-hi.
„Ne hidd azt, ó, ne, hogy letagadhatod / Mások dolgoznak helyetted, míg szerepedet játszod.”
Ne bizony, mert a számok önmagukért beszélnek. Míg a fővárosi polgárok többsége családjának gyarapításáért dolgozik, addig a jelenlegi főpolgármester tizenkét éves szerepjátszása alatt többek között háromnegyedére csökkent a BKV-járművek száma, hetvenezer utas férőhelye szűnt meg a járatokon. Míg az elmúlt hetekben Demszky tucatnyi félkészen felújított útszakaszt adott át ünnepélyesen, addig 1990 óta a közutak 90 százalékát nem újították fel. Jól ismerjük a toldozgatás-foltozgatás gyakorlatát, s az évente esedékes kátyúzást, amelynek során a tengelytörő gödör helyére hetyke kis dudor kerül. Az pedig már a „közhelyszótárban” is megtalálható: tizenkét év alatt a fővárosi vezetés elérte, hogy Budapestről csaknem 300 ezer ember költözzön ki az agglomerációba, illetve több mint három városligetnyi zöld terület tűnjön el. Ahelyett, hogy a helyzetért felelős főpolgármester tette volna ez utóbbit.
Jó tudni, április tizenharmadika óta Budapesten is: „Egész más most ez a világ / Jobb lesz, ha végre már megérted / Az idő lassan, lassan eljár feletted.”
Vasárnap dönthet a nép.