Helyreigazítások

E helyen már jóval korábban megjelent: minden olyan információt helyreigazítunk, amelyről kiderül, kiigazításra szorul. Köszönet azoknak, akik a pontatlanságokra eddig felhívták a figyelmet. Az úttörő vállalkozás sajnos a magyar médiában egyelőre nem talál követőre. Csupán két friss példa. A Magyar Távirati Iroda jelentése alapján lapunk november 22-i számában az jelent meg, hogy Jürgen Möllemannt, a német liberálisok volt alelnökét az ügyészség vizsgálja, amiért egymilliárd eurót fogadott el illegálisan, majd abból „színes szórólapot készíttetett és dobatott be több mint nyolcmillió háztartás postaládájába”. Az MTI-hírrel csupán két baj van. Az egyik az, hogy nem egymilliárd, hanem egymillió euró összegről van szó. A tévedési faktor „csupán” ezerszeres. A másik pedig az, hogy az olvasó nem igazán érti azt, amit a német hírfogyasztók tudnak. A lényeget. Mégpedig azt, hogy a „szórólap” 16 oldalas brosúra, amelyben Izrael állam által főként a palesztin gyermekek ellen elkövetett bűnöket írja le Möllemann, és az ügyben a németországi zsidó közösség vezetője indította el az eljárást.
Míg az MTI olykor a lényeget takarja le, máskor azt egyszerűen elhallgatja. Szintén az aznapi Magyar Nemzetből tudhatta meg az olvasó, hogy a Magyar Távirati Iroda – amely a közelmúltban egyébként egy, a Kertész Nobel-díjára vonatkozó igen fontos amerikai és szintén lényeges német hírt tüntetett el előfizetői elől – egyszerűen nem számolt be egy EU-parlamenti határozatnak arról a részéről, amely nagyon is húsba vágó nekünk, az MTI-hírek közvetett fogyasztóinak. Arról van szó, hogy a küldöttek nagy többséggel elítélték, amiért Prága büntetlenséget garantált a kitelepítések során a magyarok és németek ellen elkövetett rémtettek elkövetőinek. (Megjegyzendő, hogy a hírt november 21-én részletesen ismertető Die Presse című osztrák lap is ebben a sorrendben – tehát magyarok és németek – ismertette a történteket.)
Ilyenkor arra várnánk, az MTI helyreigazítást ad ki, és azt a lapok továbbítanák olvasóiknak. De ez rendre elmarad. Elmarad a lapokban hemzsegő, saját gyártású hibák kiigazítása is. Nyilván többfajta meggondolásból. Egyrészt a hibaigazítást – ellentétben a nyugati sajtógyakorlattal – nálunk presztízsveszteségnek tekintik, másrészt az itteni újságokban oly sok a hiba (talán azért, mert a lapok nem alkalmaznak tényellenőröket), hogy valóban furcsának tűnhet naponta egy hosszú hibajegyzéket közölni. Harmadrészt – és ez a balliberális eszmerendszerbe tartozó lapokra vonatkozik – a hibák elkövetése szándékosságot mutat. Ugyanis – valahogyan – a hibák mindig a „másik oldal” érdekei ellen valók. E rovatban sok esetben volt olvasható e szándékosnak tűnő hibák kiigazítása, melyeket soha nem követett helyreigazítás a szóban forgó médiumokban. Példának okáért a múlt heti kifogás után sem tudhatták meg a Népszabadság olvasói, hogy félrevezették őket: Mindszenty bíboros nem volt a magyar katolikus egyház feje a második világháború és a német megszállás idején. Amivel a Népszabadság azt kívánta sugallni, hogy a hercegprímás sáros volt a zsidók, cigányok és melegek elhurcolásában.
Ezt a hibát nem kiigazítani erős rosszindulat.
Ezzel szemben állnak a jobboldali sajtó szándékolatlan hibaelkövetései, amelyek nem mutatnak tendenciát. Például az sem, hogy két hete itt „makrélarák” jelent meg „garnélarák” helyett, amint arra három olvasó is felhívta a figyelmet. A hiba oka figyelmetlenség volt, amiért bocsánat.
Egy héttel ezelőtt viszont két súlyosabb hiba került be, de tendenciát ezek sem árulnak el. Az egyik az volt, hogy annak a cikknek a forrása, amely Torony és düh címen támadta Makovecz Imre új, pethőhenyei templomát, nem az Octogon című építészeti lap, hanem – ami sokkal súlyosabb – a Népszabadság és az Octogon Építészkritikai Műhely tagjától származik. Azóta azonban az is kiderült, hogy a Népszabadság visszautasította Deák István, Pethőhenye község polgármesterének, a Pethőhenyei Szent István Király Templomért Alapítvány kuratóriuma elnökének csodálatos, okos levelét, mely levelet az ottani visszautasítást követően a polgármester lapunknak küldte el közlésre. Ha már a hibáknál tartunk, jellemző, hogy az „überokos beavatottnak” látszani kívánó „kritika” Pethőhenye nevét is rosszul, Petőhenyének írta. Amit a Népszabadság nyilván most sem fog korrigálni.
Szintén az én hibám volt, hogy egy könyvkiadótól biztosnak mondott információt ellenőrzés nélkül elfogadva azt írtam, „Havas Henrik Kurva vagyok című könyvével lepi meg a Big Brother-fogyasztó olvasókat karácsonyra. A könyv a hírek szerint nem önéletrajz.” A könyvkiadó már a nyomdába adás után hívott, hogy sajnos tévedett. A könyv címe: Kurvaélet. A cím azonban a Horn Gyula exminiszterelnök volt, címzetes államtitkárára vonatkozó részt nem módosítja.