Nem kérdéses a koalíciós megállapodás tető alá hozása a budapesti Városházán, a szerződés aláírásának időpontja azonban még mindig bizonytalan. Elemzők szerint a nagypolitikában nem túl látványos MSZP–SZDSZ ellentétek a fővárosban domborodnak ki, részben az országos jelentőségű ügyek, részben pedig Demszky Gábor korábban az MSZP-ről alkotott véleménye miatt. Az első látványos koalíciós vita két és fél évvel ezelőtt a kábelbotrány nyomán robbant ki, s a hannoveri villamosok megvásárlása miatt tavaly tovább romlott a viszony. A két baloldali párt vezető politikusai hallgatásba burkolóznak, a viszály rendezését a budapesti frakciókra bízzák. Ám teljesen nem vonhatják ki magukat a pártvezérek sem, mert a jövő évi központi költségvetés önkormányzatokat és Budapestet érintő részei esetében a parlamenti frakcióknak meg kell egyezniük előbb egymással, majd a kormánnyal is.
A választásokig mind az MSZP, mind az SZDSZ arra a frázisra építette kampányát, hogy az előző kormány büntette Budapestet, s mintegy százmillió forintot vont el négy év alatt a fővárostól. Így ha ezen az állítólagos büntetőpolitikán változtatni akarnak, módosító indítványokat kénytelenek benyújtani az állami büdzsé tervezetéhez. Ennek jelenlegi változata ugyanis még inkább mostohagyermekként kezeli a fővárost. Egy dolog igaz: függetlenül a kormányok színétől, az elmúlt tizenkét év alatt a budapesti közlekedés katasztrofális állapotba került, a BKV Rt. pedig a csőd szélén áll. Ugyanez mondható el a kórházakról és a szociális intézményekről is.
A kormányok büntetőpolitikája természetesen az összes önkormányzatot hátrányosan érintette, ám – a város mérete miatt – Budapesten okozta a leglátványosabb forráselvonásokat. A nagyvárosi tömegközlekedés normatív támogatásának megszüntetése vagy a személyi jövedelemadó helyben maradó részének csökkentése Miskolcot, Győrt, Szegedet, Békéscsabát, Debrecent ugyanolyan negatívan érintette, ám Demszky Gábort rendkívül elkényezteti a sajtó, szereplési lehetőségei lényegesen nagyobbak, mint bármely megyei jogú város vezetőjének.
Budapest az egyetlen olyan nagyváros Magyarországon, ahol még nem jött létre a tényleges városvezetés. A konfliktus egyik forrása Atkári János (SZDSZ), aki ugyan továbbra is a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes marad, ám minden bizonnyal megcsonkított hatáskörrel. A közlekedési beruházásokat érintő kérdések ugyanis várhatóan a szintén régi-új helyetteshez, Vajda Pálhoz (MSZP) kerülnek. A szocialisták szeretnék elérni azt is, hogy a parkolási kérdések felelőse a jövőben szintén ne Atkári legyen. Az MSZP azon választási ígéreteit is szeretné betartani, hogy ingyenessé teszi a középiskolások számára a számítógépes és nyelvvizsga, s a jogosítvány megszerzését. Az SZDSZ ezeket a juttatásokat csak rászorultsági alapon adná, különösen a jogosítványra vonatkozó igényt tartja irreálisnak.
A múlt heti rendkívüli közgyűlésen három ügyben is az MSZP akarata érvényesült az SZDSZ ellenében. A szabad demokraták három olyan javaslatot is beterjesztettek, amelyekről előzetesen nem állapodott meg a két frakció. Az MSZP ezért immár harmadik alkalommal szavazott nemmel az ellenzékkel együtt az Erzsébet tér értékesítésére. A Városháza huszonhat önkormányzati tanácsadói posztjának újbóli létrehozását sem támogatták egyöntetűen a szocialisták, ezért az érintett munkatársak szerződéseit nem hosszabbították meg. Székely Gábor (SZDSZ), a tulajdonosi bizottság korábbi elnöke, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója pedig nem ülhet be régi testületébe alelnökként, mert az MSZP ezt a javaslatot sem hagyta jóvá, mondván: képviselői mandátummal nem rendelkező külsős tag az eddigi szokásjog alapján most se kapjon tagságot a grémiumban. A három leszavazott SZDSZ-es javaslat miatt rövid időre megszakadtak a koalíciós tárgyalások a Városházán, s csak a hét végén folytatódtak, ám akkor is elektronikus levelekben. Bőhm András, az SZDSZ frakcióvezetője tegnap délelőtt elképzelhetőnek tartotta, hogy a nap folyamán a Parlamentben leül tárgyalni Gy. Németh Erzsébettel, ám mint fogalmazott: ez nem koalíciós tárgyalás lesz, csak beszélgetés. Az ellentét a Magyar Hírlap szerint odáig fajult, hogy felmerült a Schneller István főépítész, illetve Atkári János jobbkezének tartott Pócs Attila, a programiroda vezetőjének menesztése. Ezt ugyanakkor Bőhm András és Tiba Zsolt főjegyző határozottan cáfolta. Tiba meggyőződése, hogy minden közgyűlési párt alkotmányosan működik. Éppen ezért nem feltételezi, hogy egy pártok közötti megállapodás részét képezné, milyen posztokon cseréljenek vezetőket az általa irányított hivatalban. Schneller István egyébként több alkalommal is összetűzésbe került az MSZP-vel, mert nem támogatta a bevásárlóközpontok túlzott térnyerését, illetve magasházak építését Budapesten.
*
A Fővárosi Közgyűlés jövő heti soros ülésén várhatóan már eggyel több, összesen 17 képviselő ül majd a közgyűlés szabad demokrata frakciójában – tudta meg az MTI. Demszky Gábor, csakúgy, mint négy évvel korábban, most is lemond az SZDSZ listavezetőjeként elnyert fővárosi képviselői mandátumáról. A jogszabályok szerint ugyanis a főpolgármester tisztségénél fogva tagja a közgyűlésnek. Forró Zoltán, a főpolgármesteri kabinetiroda vezetője az MTI-nek elmondta, hogy Demszky Gábor már benyújtotta képviselői mandátumáról való lemondását a Fővárosi Választási Irodánál. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke pedig ugyancsak jelezte, hogy a megüresedett képviselői helyre Szász Domokost jelölik. (MTI)
origo.hu
A Patrióta kiderítette, mit gondolnak a magyar nők Magyar Péterről - videó
