Napi sajtószemle

National Post
A kanadai lap szerzője, George Jonas a United Press International amerikai hírügynökségének vezetőjével, John O’Sullivannel meglátogatta a budapesti Terror Házát. Jonas, miután ismerteti az Andrássy út 60. szörnyű múltját és számokkal is érzékelteti hatalmas látogatottságát, rátér arra, hogy egyes zsidó szervezetek bírálták a kiállítást, amiért az szerintük kevés teret szentel a náci bűnöknek, holott a két totális rendszer közötti párhuzam történelmi tények kérdése. Például azé, hogy a kommunisták átvették a náciktól az Andrássy úti épületet. Természetes, hogy a náci múltnak csak kis részt szenteltek, ugyanis a nyilaskeresztes rendszer négy hónapig tartott, a kommunista pedig negyven évig. De amíg a nácizmust leverték, a kommunizmus még él. A vezető kommunisták köreiben nem végeztek „nácitlanítást”, olyannyira nem, hogy ezek az emberek két hónappal a Terror Háza megnyitása után ismét választást nyertek a posztkommunista Magyarországon, és ez az ország csatlakozik ahhoz az EU-hoz, ahol a holokauszt tagadása bűn, de a Gulág tagadása virágzik. Márpedig ha Magyarország így csatlakozik, akkor valószínű, hogy ennek súlyos következményei lesznek. A Terror Házának falán látható fényképek között ott szerepelnek a posztkommunista vezetők is apjuk, nagybátyjaik, unokatestvéreik, házastársaik és barátaik társaságában. Az új miniszterelnök, Medgyessy Péter a kommunista belügy D–209-es titkosügynöke volt. A magyarországi baloldal még nem érzi magát eléggé biztonságban ahhoz, hogy a Terror Házát a Megbékélés Házára változtassa, mint ezen óhaját korábban hangoztatta. A városháza azonban mindent megtesz, hogy a Terror Házát technikai jellegű akadályokkal zaklassa. Az sem segített, hogy Nancy Goodman Brinker, a budapesti amerikai nagykövet, aki nem érti a kelet-európai történelem és politika komplexitását, nem volt hajlandó meglátogatni a Terror Házát. Márpedig ez nyilvánvaló üzenet: szerinte a posztkommunisták jelentik az antiszemitizmus és a nácizmus magyarországi újjáéledése ellen a fő bástyát. Ezzel sikerült elidegenítenie Magyarország középjobb véleményformálóit, vagyis Amerika egykori leglelkesebb támogatóit. Azokról van szó, akik a választók felét képviselik. Ugyanakkor a baloldal – az Egyesült Államok természetes ellenfele – az amerikai nagykövet e magatartása nyomán egy jottányit sem lett nagyobb barátja az Egyesült Államoknak. Nemcsak az a baj, hogy az amerikai nagykövet ilyen naiv magatartása kiábrándítja a kelet-európai centristákat a Bush-kormányból, de az is, hogy a zsidóknak Európában – és máshol is – a mai világban jobban kell félniük a politikai baloldaltól, mint a jobboldaltól. Manapság az anticionizmus álarcában megjelenő antiszemitizmus az akut veszély. A szélsőjobb tényleges ereje jelenleg nulla, de megizmosodhat, ha valaki a vörös terrort a szőnyeg alá akarja söpörni csak azért, hogy megkímélje a D–209-es és kollégái érzékenységét. Sajnos Goodman Brinker ebben nyújt segítséget.