Napi sajtószemle

The Guardian
Mennyire meggyőző az al-Kaida és Irak közötti kapcsolat? – teszi fel a kérdést a baloldali brit lap három tudósítója, akik kitűnő kapcsolataik felhasználásával bizonyítják: az elemzett „bizonyítékok” nem meggyőzőek. Pedig az amerikaiak nagyon igyekeztek. Paul Wolfowitz védelmi miniszterhelyettes, az iraki háború egyik ösztönzője elküldte James Woolseyt, a CIA volt igazgatóját az angliai Swansea-be. A célja egy olyan bizonyíték megszerzése volt, amely alátámasztotta volna azt az elméletet, hogy Ramzi Juszszev – akit 1993-ban elítéltek a Világkereskedelmi Központban elkövetett robbantásért – ugyanaz az iraki, aki Walesben volt diák. Woolsey üres kézzel tért haza. „A két ember ujjlenyomata teljesen eltérő volt” – közölte az esetet ismerő forrás a Guardian egyik újságírójának.

Iltalenti
Az amerikai áruk bojkottjára szólít fel a világszerte ismert John Galtung norvég békekutató, szociológus a finn lapban. Most, hogy beindult az amerikai háborús propagandagépezet, egyre több nyugati országban nő az Amerika-ellenesség. Sokan gondolkodnak azon, hogy mit lehetne tenni, ami kézzelfoghatóan is kifejezi érzésüket. Galtung véleménye az, hogy az amerikai áruk bojkottja a legjobb módja az amerikai politika ellenzésének. „Mi a neoliberalizmus leggyengébb pontja? Természetesen annak a legcsodáltabb eszméje: a fogyasztó választási szabadsága… „Amennyiben ellenzed az amerikaiak háborús szándékait és gazdaságpolitikáját, legjobb, ha azonmód befejezed az amerikai áruk vásárlását. Felejtsd el tehát a McDonald’st, a kólát, az amerikai kocsikat, ruhákat, mindent”. Galtung azzal biztatja olvasóit, hogy az amerikai piacok óriási volta miatt már a néhány százalékot kitevő fogyasztói bojkott is érzékenyen hatna.

Frankfurter Allgemeine
Az elnök és a pápa beszéde címen, Politikai teológia I. és II. alcímen a vezető konzervatív német lap a világ első számú világi és első számú vallási vezetőjének Irakkal kapcsolatos beszédét elemzi, ami után szintézist alkot. Annak lényege: Bush elnök háborúra felhívó beszéde olyan „globális” szöveg, amelyből kiütköznek a pártpolitikai érdekek, míg II. János Pál pápának a békét sürgető megnyilatkozása „egyetmes” érvényű. Hogy mi a különbség a „globális” és az „egyetemes” között? Bush esetében az egyetemes értékeket mindig valami a háttérbe szorítja. Nevezetesen republikánus vonala és Amerika érdekei. Bush már sokszor szakított az univerzális magatartással, mint Kiotó (környezetvédelmi világegyezmény) vagy a hadifoglyokkal való bánásmód esetében. A pápa viszont nem hajlandó elfogadni, hogy a háborút szintén „eszköznek” használják. A katolikus egyház fejének az ember jogai mindig az emberi lélek szempontjából fontosak. Amikor a pápa a háborúra nemet mond, igent mond az életre, amely a katolikus egyház alapvető, egyetemes tanítása, és nem „globálisnak” beállított érdek.