Napi sajtószemle

Die Welt
Norbert Blüm, a Német Szövetségi Köztársaság volt munkaügyi minisztere azt követeli, hogy Schröder kancellár adjon tájékoztatást „Putyin barátjával” fenntartott viszonyáról. A konzervatív lapnak nyilatkozó volt miniszter elmondta: a csecsen háború áldozatairól akart információt gyűjteni, de Moszkvában rosszabbul bántak vele, mintha Észak-Koreában lett volna. A koreai diktatúrában legalább elfogadják az érvényes vízumot, és lehetővé teszik, hogy a helyiekkel beszélgethessen. Ezzel szemben a moszkvai repülőtéren őt, Rupert Neudecket, a Cap-Anamur emberbaráti szervezet alapítóját és Günter Wallraffot feltartóztatták, és nem engedték őket belépni az országba, noha hivatalosan jelentették be útjukat.
*
Washington megindította első támadását Irak ellen. Több ezer iraki rejtett feladótól kapott e-mailt, amelyben arra szólítják fel, hogy ne tanúsítson ellenállást, és álljon át a másik oldalra. Ezalatt az Egyesült Államokban a média propagandagépezetként viselkedik, a legfőbb propagandamester, Bush amerikai elnök intésére. A Bush-kormány egyébként mindeddig semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá azt a naponta elhangzó vádat, hogy az al-Kaida terrorszervezet és az iraki kormány között kapcsolat állna fenn. A sajtó naponta, bőséges terjedelemben számol be a háborús előkészületekről: repülőgép-anyahajókat mutat és búcsúzó katonákat, de a tízezres békemenetek alig-alig bukkannak fel a képernyőn. A háború kevésbé prominens ellenzőit, mint Sean Pennt és Susan Sarandont, egyszerűen árulónak és idiótának ábrázolják.
*
Peter Gauweiler, a bajor Keresztényszociális Unió parlamenti képviselője követeli, hogy pártja lépjen fel az iraki háborúval szemben. Véleménye az, hogy a CSU-nak a vörös-zöld kormányt arra kell rávennie, hogy nemmel szavazzon az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iraki háborúra. Carl-Dieter Spranger, a fejlesztési segélyek volt minisztere és a CSU volt parlamenti tagja Gauweilerrel ért egyet, és kijelentette: a pártnak döntenie kell, hogy „kinek van igaza: Bushnak vagy a pápának”.
*
Összehasonlítva azzal, ami most történik Afrikában, a gyarmati korszak tűnik kevésbé rossznak. A perverz gazdasági globalizmus keretében a nemzetközi konszernek gátlástalanul birkóznak az olaj, a gyémánt és egyéb ásványi kincsek birtoklásáért, nyomukban polgárháborút, hullahegyeket és iszonyatos káoszt hagyva.

The Observer
A baloldali Guardian vasárnapi kiadásában megjelent cikk igen alapos tényanyaggal érvel azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat a legjobban tenné, ha felhagyna az „al-Kaida” címke félrevezető használatával. A címke nem magyaráz meg semmit. Igen sok terrorista csoport működik az iszlám világban, amelyek sokszor egymással sem értenek egyet, a Nyugat mégis a kollektív „al-Kaida” bélyeggel látja el mindegyiküket.