Lakóhelyünk, a Föld a Naprendszer minden bolygójától különbözik abban, hogy életet hordoz. Az életre jellemző rendezettség igen nagy energiabefektetést igényel: kialakulásában, fenntartásában meghatározó szerepe van az energiának. Az energia forrása a körülbelül 5700 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletű Nap sugárzása. A sugárzás színképének körülbelül 400 és 700 nanométer közötti hullámhoszszúságú sugárzási tartománya a látható fény. A Nap sugárzási spektrumának csaknem felét ebben a tartományban bocsátja ki, nem véletlen, hogy a Földön olyan élet alakult ki, amely a látható fényen alapul. Közvetlenül vagy közvetve minden élőlény a fény energiáját hasznosítja.
A Nap sugárzásából négyzetméterenként 1,4 kilowattnyi teljesítmény éri el a Földet. Bolygónk teljes felszínére egy év alatt 1,6 l 1018 kilowattóra energia jut. Óriási szám ez, csaknem húszezerszer annyi, mint az emberiség teljes energiafelhasználása. Ez az energiaáram teremtette meg az élet kialakulásához szükséges körülményeket is. A Föld kérgének megszilárdulása után mindössze 300 millió év telt el az élet megjelenéséig.
Az első baktériumok a fény energiáját hasznosították, egyszerű fotoszintézist folytattak. Később megjelentek a víz bontására képes élőlények is, amelyek elemi oxigént állítottak elő. Tevékenységük eredményeképp körülbelül kétmilliárd éve kialakult a ma ismert oxigénes légkör. Ez volt a feltétele az állati szervezetek létrejöttének, a maihoz hasonló élővilág kialakulásának. Az állatok – köztük mi, emberek is – az életfolyamatokhoz szükséges energiát más élőlényekből származó szerves anyagok (táplálék) elégetésével nyerik, tehát közvetve hasznosítják a Nap energiáját.
Fotoszintézis
Fényhasznosító baktériumok
A látás és a biológiai óra
Rodopszintechnika
Fénylő lények
(A fenti szöveg a március 24-én elhangzott előadás rövidített, szerkesztett változata.)
Az előadás megtekinthető március 29-én (szombaton) a Duna Televízióban 13.10-től, március 30-án (vasárnap) 13 órától az MTV-n, valamint 23.15-től az M 2-n.
A Mindentudás Egyetemének következő előadása március 31-én 19.30-kor kezdődik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének B28-as előadójában (Budapest XI., Magyar tudósok körútja 2/B).
Az előadások teljes szövegét a hozzászólásokkal és a vitával együtt a
www.mindentudas.hu weblapon találják meg az érdeklődők.
