Egy évvel az uniós csatlakozás előtt válsághelyzetben van a hazai állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági rendszer, amely elégedetlenséget kelt a gyakorló állatorvosok körében. Kökény Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara Fővárosi Szervezetének elnöke rámutatott, hogy még ma is kettősség jellemzi a hazai állat-egészségügyi rendszert, mert az állami szolgálatot teljesítő állatorvosok magánpraxist is folytatnak. A dolog így folyt évtizedeken keresztül, és csak a megyei állat-egészségügyi állomások igazgatóitól függött, hogy az állami és az üzemi gyakorlat mellett ki mekkora teret kapott a magánpraktizálásra. Ez a helyzet azonban visszaélésre ad lehetőséget és az uniós csatlakozás előtt meg kell szüntetni, mert tarthatatlan, hogy valaki a magánpraxisban elvégzett munkáját hatósági állatorvosként saját maga ellenőrizze. Az európai botrányok felhívták a figyelmet az állategészségügy modernizálására az EU-ban is. Farmbiztonsági rendszereket vezetnek be, erősítik és szigorítják az ellenőrzéseket, megkövetelik az állatok és állati termékek mint különleges áruk nyomonkövethetőségét egészen a boltokba kerülő húsok címkézéséig. Mindennek pontos dokumentációval kell párosulnia. A mi szolgálatunkat is modernizálni kell, hiszen a jogszabályokat nekünk is Brüsszelben írják elő – hangsúlyozta.
Tarthatatlan kettősség
A rendszerváltás után a nagyüzemek összedőltek, és sok állatorvos feleslegessé vált. Egy részük a városokba húzódott és a kedvtelésből tartott állatok gyógyítására specializálódott. Azok az egységek, ahol a hatósági állatorvosok magánpraxisukat folytatták, összezsugorodtak, és egyre többen várták a helyzet rendezését. Az 1995. évi állat-egészségügyi törvényben történtek jelentős változások, és ugyancsak abban az évben a kamarai törvény hatására megalakult a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) is, ahol kezdetben a hatósági szemlélet uralkodott, amelynek következtében a nem állami alkalmazott állatorvosok háttérbe szorultak – mondta Kökény Gábor. Hozzátette: a megyei állat-egészségügyi hatóságok ugyan minimálisan – helyiségekkel – támogatták a kamarát, de nemigen tűrték az önállóságot. A kamara forrásai is szűkösek voltak, mert az induláskor a működéshez biztosított évi 20 millió forinton felül – amelyet a tizenkilenc megyei és a fővárosi kamara között osztottak fel –, csak a tagdíjak biztosítottak számára forrást. Ami mintegy 2500 állatorvossal számolva nem valami hatalmas összeg.
A reformfolyamatok akkor indultak el az ügyben – mondta Kökény Gábor –, amikor Fehérvári Tamás lett az országos főállatorvos, ő viszont csak egy évig volt e pozícióban. Utódja Bálint Tibor idején – aki jelenleg is vezeti az FVM állat-egészségügyi főosztályát – e kettős rendszer azonban megszilárdult, és azt nem tudta megváltoztatni az őt követő Németh Antal sem, annak ellenére, hogy ő tett lépéseket a rendezés érdekében. Időközben az állatállomány tovább csökkent, és a hatósági állatorvosok egyre erősödtek. Az állam ugyanakkor igyekezett csökkenteni az állat-egészségügyi költségeket és – heti néhány órás – részmunkaidőben köztisztviselőként kezdte foglalkoztatni a magánállatorvosokat. A kinevezés szabálytalan, mert nincs meghatározva, melyik napon, mely órában köztisztviselő a kinevezett, és így 24 órás foglalkoztatást vár el tőlük az állam. Ebből adódóan viszont előállt a már említett tarthatatlan helyzet, hogy a hatósági állatorvosok (részmunkaidős és teljes foglalkoztatású köztisztviselők azonos jogkörrel) a praxisban saját magukat ellenőrzik, ami komoly élelmiszer-biztonsági problémákat is felvet. Azok minél tökéletesebb kiküszöbölése érdekében szét kell választani a hatósági feladatokat a magánszférában elvégzendőktől. Ez az élelmiszer-biztonsági előírások miatt a fogyasztóknak és az állattartóknak is érdekük. Nagyobb az élelmiszer-biztonság, ha egy állatorvos felügyeli ebből a szempontból a telepet, illetve az állatállományt, az ő munkáját pedig egy hatósági állatorvos ellenőrzi, és mindketten mindent dokumentálnak.
Az elmondottakat megerősítette Mile Sándor, az állatorvosi kamara elnöke, kiegészítve azzal, hogy az uniós átvilágítások is egyértelművé tették, meg kell szüntetni az önellenőrzésből adódó összeférhetetlenséget. Az állami szolgálatot pedig anyagiakban is függetleníteni kell a piactól, elválasztva az ellenőrzést, az engedélyezést és az irányítást az állatorvosi praxistól. Ennek megvalósításához, miután a szaktárca már eldöntötte, csak a határozott központi szakmai irányítás hiányzik.
Ketyeg az állatorvosi bomba – állítja Mile Sándor –, mert a MÁOK – annak ellenére, hogy az Európai Állatorvosok Szövetségének már 1999-től teljes jogú és megbecsült tagja – a feltételrendszer biztosításának hiánya miatt nem tud hatékonyan működni. Hogy mennyire fontos és érzékeny pont az állategészségügy az EU-csatlakozás szempontjából, az abból látszik, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó joganyag ötven százaléka e területre vonatkozik. Szakmai érveinket sokkal komolyabban kellene venni. Ismert, hogy változatlanul kell átvennünk a brüsszeli rendeleteket, alkalmaznunk kell a direktívákat, ezáltal jóval több állatorvosi feladat jelentkezik az államnál és a kamaránál is, amelyek végrehajtásához a kamara nem kap megfelelő anyagi forrást. A kamara idei működésére, az államtól kapott feladatok ellátására az országos és húsz területi szervezete részére az idén megalázóan kevés pénzt – a tavalyi 18 milliónál is kevesebbet – 16,4 millió forintot, a szükségesnek még a tizedét sem kapja meg. Hogyan várható el így tőlünk a színvonalas munkavégzés? Ezt a méltatlan bánásmódot a március 5-i küldöttközgyűlés megelégelte, és a továbbiakban nem engedélyezte a tagdíjakból finanszírozni az állami feladatainkat. Megtiltotta azt is, hogy az FVM-mel aláírjam a 16,4 millió Ft-os éves szerződést. Erről nyomban tájékoztattam az FVM-et, de a mai napig választ nem kaptunk. Úgy látszik, nem elég fontos az FVM-nek az állatorvosok munkája – mondta Mile Sándor.
Biztosítani kell a kamara megfelelő működését
A kamara évi 770 millió forintból gazdaságosan és olcsón, a mai fogyasztó- és járványvédelmi követelményeknek a rá eső részről eleget téve képes lenne a biztonságos működésre. Az összegből 570 millió forintot a törvényben kötelezően előírt állatorvosi ügyeletet jelenleg egy fillér nélkül ellátó kollégák javadalmazására kellene fordítani, 193 millió forintból pedig képesek lennének uniós szinten teljesíteni az állam által átadott közfeladatokat – sorolta a megoldásokat a kamara elnöke. Ezt egyébként az FVM méltányosnak találta, és beállította a költségvetési előterjesztésbe. A kormányelőterjesztésből már minden indok nélkül kikerült. Ma 286 ügyeleti terület van Magyarországon – a járványos betegségek mielőbbi felismerése létfontosságú nemzetgazdasági érdek –, ahol mindig volt állatorvosi ügyelet. Most nem biztos, hogy lesz.
Fontos napi feladatunk az állattartó telepeken a fertőző betegségek figyelése mellett a szervezett és megelőzésre épülő állatorvosi ellátás, amelynek eredménye a minél minőségibb termék. Az élelmiszer-biztonság ugyanis – ezt kevesen tudják – döntő mértékben az állattartó telepeken dől el – nyomatékosított Mile Sándor –, ezért itt kell integrálni a takarmányozást, az állategészségügyet, az élelmiszer-higiéniát, valamint az állat- és a környezetvédelmet, amely a megfelelő korszerű állatorvosi alapellátás keretein belül megoldható lenne. A MÁOK most a programon dolgozik, amelyre pályázattal nyert pénzt az FVM EU-integrációs Főcsoportfőnökségtől. A minőségi alapellátás feltételeit meg kell teremteni a telepeken, a programot be kell vezetni, mert csak ennek birtokában lehet minőségi garanciát vállalni az állattartó telepekről kikerült termékekért, a fogyasztók biztonságáért. E nélkül az unióban nehéz lesz a piacra kerülni. A programra és az azzal járó komoly adminisztrációra fel kell készítenünk az állatorvosokat, de szükségességét meg kell értetni a gazdákkal is. Az ő jövedelmük ugyanis nagyban függ ettől, hiszen csak egészséges állattól, dokumentált és felügyelt termeléssel lehet jó minőségű élelmiszert garantálni, és az egészséges élelmiszerért biztonságos jövedelmet kasszírozni. A biztonságos élelmiszer előállítása az egész társadalom ügye, úgy, ahogy a hozzá szorosan köthető egészség- és járványvédelem is, ezért a kormánytól a kamara közfeladataira korrekt finanszírozást várunk el – szögezte le Mile Sándor. Az éppen most felállított Élelmiszer-biztonsági Hivatal munkájának eredményessége is nagymértékben az állatorvosoktól függ majd.
A feltételrendszer hiánya mellett a szakma a felelősséget nem tudja vállalni, ezt kötelességünk elmondani – szögezte le ismét Mile Sándor. Egy esetleges, Magyarországot sújtó járvány nemcsak a mezőgazdaságban okozna hatalmas károkat, hanem a turizmusban is. Emlékezzünk a két évvel ezelőtti angliai száj- és körömfájásjárványra, amely nagyobb kiesést okozott a szigetország idegenforgalmában, mint agráriumában. Az állatorvosi kamara elnöke itt arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg Magyarország egy régiónak számít, ezért egy esetleges fertőzés esetén – tagországként is –, az EU befagyaszthatja teljes hús- és állatexportunkat. Ennek kivédése érdekében kívánatosabb lenne több szakmai régióra felosztani hazánkat, ami gazdaságosabb működtetést is eredményezne. A szaktárca minden bajunkról tud, de érdemi lépések eddig nem történtek – mondta az elnök. Mi a szakmai ellátási színvonalat akarjuk a mai követelményekhez igazítani a gazdasági haszonállatpraxisban is, amit a kisállatpraxisban elértünk, mert a felkészültségünk adott. A haszonállatpraxisban törekvésünknek elsősorban az szab gátat, hogy a hatósági állatorvosok saját területükön az állami feladatok elvégzése mellett magántevékenységet is folytatnak. Mindkét területen csak kisebb hatékonysággal tudnak dolgozni, mint ha specializálódnának, és csak a saját szakterületükre koncentrálhatnának. Gyakorlatilag ezzel a félmegoldással egyik szakterület sem tud kiegyensúlyozottan és dinamikusan fejlődni. Az állami bélyegző, amely csak a hatósági állatorvosoknak van, privilegizált helyzetet biztosít a praxisban a szállítási engedélyek kiadásához, ami komoly előnyt jelent a praxisszerzésben is – folytatta Mile Sándor.
Az állat-egészségügyi törvény az állami ellenőrzés és magánpraxis szétválasztását is előírja, a törvénynek azonban eddig nem sikerült érvényt szerezni. A státusok szétválasztásával a minisztérium felső vezetése az illetékes helyettes államtitkártól kezdve a miniszterig egyetért, a törvényi előírást azonban az állat-egészségügyi főosztály pénzhiányra hivatkozva nem valósította meg – mondta az elnök.
A fontos védzáradék
Mile Sándor emlékeztetett arra is, hogy az EU-csatlakozási dokumentumban van egy védzáradék, amely kimondja, hogy ha a csatlakozó ország nem felel meg az unió által támasztott élelmiszer-biztonsági vagy környezetvédelmi követelményeknek, akkor az EU három évre kizárhatja a közös piacról. És ezt Franz Fischler, úr az unió mezőgazdasági biztosa is előszeretettel hangoztatja. Éppen ezért olyan átlátható, garanciát adó állat-egészségügyi szervezetet kell felépíteni, amely képes hitelesen kommunikálni, hogy a fogyasztó bel- és külföldön egyaránt nyugodtan megveheti az állati eredetű magyar élelmiszereket, mert minden állattartó telepen van rendszeresen ellátó állatorvos, aki a napi tevékenységet felügyeli, felette pedig a piaci szereplőktől független állami állatorvosi hatóság működik, amely a teljes élelmiszer-termelési láncot, beleértve a telepet ellátó állatorvos munkáját is, ellenőrzi. Tarthatatlan, hogy szinte ahány megye, annyiféleképpen működik az állategészségügy. Ezt komolyan kell venni – húzta alá ismét Mile Sándor –, mert ha az állategészségügy színvonalas és biztonságos működési feltételeit a kormány nem biztosítja, akkor az megbéníthatja a mezőgazdaságot is, és kérdésessé teheti a magyar agrárium helyzetét az Európai Unióban.
*
Lapunk megkereste e lényeges kérdésben az agrártárcát is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
***
Útilapu? Ha az EU előírásainak és a magyar törvényeknek megfelelően nem választják szét a hatósági és a magánpraxist, az könnyen Szanyi Tibor politikai államtitkár székébe kerülhet. Kormányzati körökből származó értesüléseink szerint ugyanis Medgyessy Péter miniszterelnök komolyan neheztel az államtitkárra – és már csak egy esélyt adott számára –, mert a politikus egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte, hogy az uniós csatlakozás után 500 ezer munkanélküli megjelenésével kell számolni a mezőgazdaságban.
***
Hiányosságok itt is, ott is. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2002. évi összegzéséből kiderül az is, hogy a vásárokon, piacokon a nyershús- és húskészítményeknél gyakran hiányoztak az állatorvosi igazolások. A földművelésügyi tárca idén folytatott sertéspiaci ellenőrzései alkalmával – ahol a sertések vágás utáni minősítését, valamint a higiéniai és állat-egészségügyi szabályok betartását vizsgálták – a vágóhidak 25, a kereskedelmi egységek 50 százalékánál találtak szabálytalanságot. Az erről szóló sajtótájékoztatón éppen Bálint Tibor, az állat-egészségügyi főosztály vezetője közölte, hogy sok esetben a húsok eredetét igazoló kísérő dokumentumokat sem találták meg, de gyakori hiba volt azok helytelen vagy hiányos kitöltése is. Sok helyen pedig akkor is kiadták az állatorvosi igazolásokat, amikor azokra nem is volt szükség. Volt olyan állatorvos is, aki a vágóhidat nem ellenőrizte megfelelően, ezért állásából el kellett bocsátani. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a vizsgálatok szerint a jelölések hiánya a fogyasztókra nézve nem jelentett veszélyt higiéniai szempontból. A hiányosságok ténye azonban egyértelműen alátámasztja a hatósági és a magánpraxis szétválasztásának szükségességét.
origo.hu
A D-vitamin-hiány komolyabb károkat okozhat, mint gondolnánk
